Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
1192 Még azt is mondhatnám, hogy miért kell ezzel a minisztériumot és annak apparátusát terhelni, hogyha rendelkezésre állna a Mozgókép Alapítvány, és szeretném felhívni miniszter úr figyelmét külön is arra, hogy szerintem az 1993as köl tségvetésről szóló törvény rendelkezései ellenére ezt a problémát talán valahogy kezelni lehetne. Ki kellene alakítani az együttműködés valamilyen formáját a Mozgókép Alapítvány, illetve a történelmi dokumentumfilmek és játékfilmek készítésének támogatásár a a költségvetésben szereplő 350 millió forint elosztása kapcsán. A Mozgókép Alapítvánnyal valamilyen módon a minisztérium intézményes együttműködést kellene létesítsen, a Mozgókép Alapítványt be kellene vonni bizonyos mértékig legalább ezeknek a pénzeknek az elosztásába. Ez a FIDESZ határozott álláspontja és javaslata. Most már csak rövidebben a többi hasonló alapítványról. A Könyv Alapítvány, ami egy másik példája az ilyen kvázi kulturális közalapítványoknak, kezdettől fogva a nyilvánosság korlátozott érv ényesítésével működik. Én például amikor a Könyv Alapítvány először osztott pénzeket, akkor az újságban, csak az egyik napilapban fedeztem föl erről információkat, és ott is csak részinformációkat, és amikor a minisztérium egyik képviselőjéhez fordultam to vábbi információkért, aki kedvesen biztosított arról, hogy ezt megkapom, ő késedelemmel ugyan, de elküldte nekem annak az újságcikknek a fénymásolatát, amit magam is olvastam, és amihez képest szerettem volna éppenséggel kiegészítő információkat kapni. A t endenciát végképp fölerősíti az a körülmény, ahogyan a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt eléggé tisztázatlan körülmények között, és szinte a nyilvánosság teljes hiányával hozta létre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Itt azt hiszem, nem is érdemes hosszabban kitérni olyan körülményekre, hogyha már vannak országgyűlési képviselők a felkért kuratóriumban, kuratóriumokban, akkor kicsit szembetűnő az, hogy kizárólag a kormánypárti országgyűlési képviselők vesznek részt ezekben a kuratóriumokban. Hozzáteszem, hogy én az országgyűlési képviselőséggel ezt, az ilyen feladatköröket inkább összeférhetetlennek tartanám, semmint hogy emellett kardoskodjam. De ha már a minisztérium fölkért képviselőket is, akkor talán az arányokra ilyen tekintetben érdeme s lett volna ilyen alapítvány esetén ügyelni. Tehát az látszik ezekből a példákból, hogy a döntéshozó testületek kiegyensúlyozott összetétele, az érintett szakmai szervezetek jelölési, delegálási jogai tekintetében egy egyértelmű negatí v tendencia mutatkozik, és ez olyan szembetűnő nyilvánosságfogyatkozással párosul ezen a téren, ami azt hiszem, nem érdeke a tárcának, a Kormánynak és a kormánypártoknak sem. Hiszen ha itt jó kezdeményezésekről van szó, ahogyan azt a minisztérium és a Korm ány nyilván állítja és védi ezeket a kezdeményezéseket, akkor a minisztérium és a Kormány érdeke az, hogy kellő napfényre hozza ezeket a dolgokat, és a széles nyilvánossággal ismertesse meg az ilyen pozitív, kultúrát, művészeteket, művelődést támogató kezd eményezéseknek, alapítványoknak a létrehozását. Ez a másik olyan kérdéskör, tehát a nyilvánosság, az eljárási garanciák és a szervezeti rend, a testületek összetételének a demokratizmusa és megfelelő kiegyensúlyozottsága, amire szeretném felhívni a nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslat kapcsán miniszter úr figyelmét, illetve képviselőtársaim figyelmét. Felszólalásom második részében a nemzeti kulturális alapról szóló törvényjavaslathoz annyit szeretnék elmondani, hogy annak örülök, hogy a módosít ó javaslatokkal némileg kidolgozottabbá vált ez a törvényjavaslat, de sajnos, mivel a benyújtott tervezet az egyéb alapokhoz - az OTKAhoz és a FEFAhoz - képest például teljesen kidolgozatlannak mutatkozott, és minden szabályt szinte miniszteri rendelkezé sre hagyott volna, ezért a jobbító javaslatok részbeni elfogadása sem tudta - sajnos - olyan szintre hozni ezt a törvényjavaslatot, illetve olyan szemléletűvé tenni, ami a FIDESZ alapvető fenntartásait feloldotta volna. Ezért sajnálattal meg kell állapítsa m, hogy ezek a fenntartások jelentős részben továbbra is fennállnak. Három témakörben jelölném meg röviden ezeket az aggályokat: az alap forrásai, céljai és szervezete, valamint működése tekintetében.
