Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
1154 A hazai természetvédelem eddigi nemzetközi elismertsége csak fokozódott, amikor a Kormány programjában megfogalmazta, h ogy a legjelentősebb védett területek - úgy, ahogy máshol is - állami tulajdonba kerülnek és a természetvédelmi szervek kezelésébe. Ugyanígy elismertség övezte az önkormányzati, a kárpótlási, a szövetkezeti átmeneti törvények természetvédelemre vonatkozó s zakaszait is. Az elismertség főként annak volt köszönhető, hogy hazánkban törvények írtak elő olyan szabályokat, amelyekkel a hazai földtulajdonrendezés idején, annak folyamatában próbálták a legfontosabb természetvédelmi oltalom alatt álló területek kérd éseit tisztázni. A magyar természetvédelem jövője szempontjából meghatározó a védett területek tulajdonviszonyainak alakulása. A természetvédelem érdekeinek a tulajdonosi érdekekkel szemben történő érvényesítése gyakori konfliktusok forrása volt, és az les z a jövőben is. Semmiképpen nem fogadható el az a megoldás, hogyha a földtulajdonosokat állandó korlátozások betartása miatt a természetvédelemmel szembefordítjuk, ez nem szolgálja sem a tulajdonosok, sem a gazdálkodás, sem a ternészetvédelem érdekeit. Az állandó konfliktus aláásná a lakosság és a természetvédelem kapcsolatát, tehát a gazdák és a helyi hatóság kapcsolatát, amely nyilvánvaló módon csak káros lehet, tehát a helyi gazdálkodók nélkül semmiképpen nem lehet eredményes a természetvédelem. A földtu lajdonosok az állandó korlátozások miatt jelentős pénzügyi kompenzációs igényt is bejenthetnek az államkasszával szemben. Tehát úgy vélem, hogy ezt a kettőt, a természetvédelmet és a gazdálkodást lehetőleg el kell választani egymástól. A legjelentősebb ért ékeket, a nemzeti kincseket hordozó védett területeket úgy kell megőrizni, hogy a prioritást a természetvédelem minden esetben megkapja. A jobb aranykoronaértékű és gazdálkodásra alkalmas, érdemes területeket pedig szigorú korlátozások nélkül a gazdálkodá snak kell átengedni. Kétségtelen tehát - és az előzőekben elmondottakból is következik , hogy ahogy a világon szinte mindenütt, hazánkban is állami tulajdonban és természetvédelmi szervek közvetlen vagy közvetett kezelésében teljesülhet a legteljesebb mér tékben a természetvédelmi előírások betartása. Az utólagos kisajátítás nem járható technika, egyrészt sokba kerülne, másrészt pedig ez aztán igazán a természetvédelem ellen hangolná a közvéleményt, ami természetvédelmi szempontból sem jó. Kétségtelen az, h ogy az állami tulajdonosi forma fejezi ki leginkább a természeti értékek össztársadalmi érdekeltségét. Itt szeretném a mezőgazdászok figyelmét felhívni arra, hogy a kultúrnövények ősi formáit igenis a természetvédelem őrzi meg, és ha ezeknek az ősi formákn ak a fennmaradását nem biztosíthatjuk, akkor a monokultúrákban bekövetkező génerózió helyrehozatalára nem lesz lehetőség. Tehát a természetvédelem nem valami öncélú úri passzió, hanem ennek megvan a gazdálkodói értelme is. Tehát ezek a nemzeti kincsek, ame lyeknek megőrzéséért, fenntartásáért most szót emelek, ezek nem lehetnek olyan fenntartásúak, hogy ezekkel kisebb közösségeket vagy magánszemélyeket terheljünk, tehát súlyos gazdálkodási korlátozásokkal állítsuk szembe őket. Ebből az elvből kiindulva szüks éges, hogy az állami tulajdonú védett területek maradjanak állami tulajdonban. S az is szükséges, hogy a nem állami tulajdonú termőföldek tulajdoni rendezésekor messzemenően legyenek figyelembe véve a természeti környezet érdekei. Ez azt jelenti, hogy a ko rmányprogram szerinti kiemelt védelmet élvező vagy érdemlő szövetkezeti területek lehetőleg állami tulajdonba kerüljenek. Itt nem valami újabb államosításról van szó, ezt nagyrészt cserekonstrukcióval meg lehet oldani, tehát az államnak nem valószínű, hogy túl sok hektárral több földtulajdona legyen a rendezés után.