Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9418-as szám) általános vitája - GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
1152 Köszönöm. Megkérdezem, hogy az egyéb bizottságok részéről vannake előadók kijelölve. Nincsenek. (Közbeszólás: A mezőgazdasági bizottságnak van.) A mezőgazdasági bizottságnak dr. Géczi József Alajos képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Géczi József Alajos, a mezőgazdasági bizottság előadója GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. a mezőgazdasági bi zottság előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Nemcsak nagyon fontos, hanem nagyon kényes is ez a téma, amely most a magyar Országgyűlés elé került. Nem kizárt, hogy az utóbbi tényező is szerepet játszhatott abban, hogy önök előtt most én kísérlem meg tolmácsolni a mezőgazdasági bizottság véleményét. Külön jegyzem meg - oldalvást, hogy úgy mondjam , hogy azért is nagyon sajnálom, mert a magam részéről azon veszett zöldek közé tartozom, akik kilométereket is képesek elsétálni egy darab csikkel, amíg nem találnak valamilyen hamutartót. A mezőgazdasági bizottság a környezetvédelmi bizottság 9418as számon benyújtott indítványát, amellyel a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvényt kívánja módosítani, 10 nem, 3 tartózkodás mellett, 3 ellenében nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Azt is előre kívánom bocsátani - és gondolom, ezt a bizottsági tagok nevében is mondhatom , hogy a mezőgazdasági bizottság nem kíván hosszú állóháborúba bonyolódni az igen tisztelt környezetvédelmi b izottsággal. A zöldek és az agráriusok között tartósan nem állhat fenn feloldhatatlan ellentét. Örültünk volna annak, ha az előzetes egyeztetések sikerre vezetnek, és a probléma megoldására akár közös bizottsági indítvány is születik. A bizottság hosszas é s heves vita során meghallgatta az FM, a Kárpótlási Hivatal, valamint a Közlekedési és Területfejlesztési Minisztérium képviselőit, áttekintette a javaslat előtörténetét. Mint emlékezetes, a szövetkezeti átmeneti törvény '91 januárjában a 19. §ában páratl an rendelkezést hozott pozitív és negatív értelemben egyaránt. Lehetővé tette, hogy nagy kiterjedésű területeket védett és védelmére tervezett címen állami tulajdonba vegyenek. Nem elsősorban az addig is nemzeti parkként funkcionáló területekkel volt a pro bléma, hanem hogy a törvény hatálybalépésekor kiderült: falvak tucatjainak egész határát, a Fertőtó mentén is, Békés megyében és másutt is, védelemre tervezett terület címén a törvény hatálya alá vonták. Ezért ezeken a területeken lehetetlenné vált a kárp ótlási földalap kijelölése, de a részaránytulajdonosok is nehéz helyzetbe kerültek. Ráadásul elmaradt a végrehajtási rendelet, nem került tisztázásra az illetékesség, hogy ki jogosult ezekben a kérdésekben, a vitakérdésekben végül is dönteni. Az FM megjel ent képviselője elmondta, hogy annak idején a Földművelésügyi Minisztérium véleményét nem kérték ki e passzussal kapcsolatban. Sem ő, sem a Kárpótlási Hivatal ott megjelent képviselője nem támogatta a szóban forgó indítványt. A Környezetvédelmi és Területf ejlesztési Minisztérium képviselője viszont azt panaszolta el, hogy velük pedig a földkiadó bizottság inkriminált kitételét nem egyeztették. Tisztelt Képviselőtársaim! Arról vane itt szó tehát, hogy egyik alkalommal az akkor még alig létező agrárlobby, má sik alkalommal pedig a zöldlobby szunyókálását kihasználva az ellenérdekelt fél átcsempészte a maga ötleteit? A mezőgazdasági bizottság határozott véleménye, hogy ennél sokkal többről van szó, és ezt a problémát nem lehet további pingpongozással orvosolni. Patthelyzet van. Mint Juhász Pál képviselőtársam is megfogalmazta a bizottsági ülésen: a környezetvédelem céljából lehetővé kell tenni az állam tulajdonhoz jutását. Ez azonban - bármilyen az itthoni helyzetet nem ismerő nemzetközi szaktekintélyek vélemény e is - nem történhet egyetlen tollvonással. Egy látványos parlamenti tett tízezrek másfél évét tette keserűvé. A bizottság nem fogadta el azt az érvet, mely szerint az a 150170 ezer hektár föld nem olyan nagy jelentőségű, a történelmi, környezetvédelmi te tthez és ahhoz képest, hogy egyébként is közel egymillió hektárt ki kell majd vonni a művelés alól. Ahol ez egész községek határát érinti, köztük
