Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról és a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1136 lettek különítve és ugyanígy fel állíthatják ezeket a közösségeket, közös hasznosítású legelőt és így tovább. Abban igaza van Kőrösi Imrének, hogy az önkormányzatoknak - mint testületeknek - a földtulajdona, ami annak idején volt, nem került visszaadásra. Így igaz. És aggasztó lehet az, h ogyha végigmegy a kárpótlás folyamata, akkor nem marad lehetőség az önkormányzatokat tulajdonhoz juttatni. Hadd említsek ehhez is adatot. Nevezetesen azt, hogy - mint emlékszünk rá - a kárpótlási I. törvény kapcsán rendelkezett arról a Ház, hogy az állami tulajdonból 20%ot a későbbiek során majd ki kell jelölni, mert a földalapkijelölésnél csak a kárpótlási I. törvény igényeit vettük figyelembe, a többit nem. Nos, ez a 20% 401 671 hektárt, vagyis 6 025 074 aranykoronát jelent. Azért ez nem kis falat, és n em kis lehetőség a továbbiakra nézve, amikor még a Háznak lehetősége lesz tabula rasát csinálni, és esetleg nemcsak az állami tulajdonból visszamaradó földalapról, hanem így a 20%ként kijelölt földalapból is lesz lehetősége sok mindenre. Miért mondtam el ezeket a gondolatokat? Azért, mert szó nincs arról, hogy ez az Országgyűlés önkormányzatellenes lenne, vagy azt szeretné, hogy az önkormányzatoknak ne legyen lehetősége földhözjutásra. Csak kérem, értsünk meg valamit: 8%nál tartunk országosan jelenleg az egész eljárás folyamatában a gyakorlati kivitelezés oldaláról. Nem tudjuk még az arányainkat, lehetőségeinket, és a gyakorlati igények beváltási oldalát, mert mit kérdez mindjárt az ember? Azt, hogy a földért kapott kárpótlási jegyek hány százaléka került földért átváltásra. Mert ez egy fontos arány. És mit mutatnak a tények? Azt, hogy mintegy 70%a. Tehát 30%a az, ami nem ilyen eredetű. Akkor máris elhangozhat: ha még a 20% kijelölést meg is tesszük, akkor még 10% feszültség van. No, itt van Kőrösi Imrén ek igaza, és ezt úgy kell levezényelni, hogy emberileg, szakmailag is tisztességes megoldás szülessék. Én azt hiszem, erre a Ház ilyen szempontból igenis alkalmas lesz. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Lakos Lás zló képviselő úr a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjától. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság által beterjesztett javaslat az én olvasatomban a kö vetkezőt jelenti. A kárpótlási árveréseknek végső határidőt szab, mégpedig az 1. §ában tulajdonképpen a szövetkezetek ingyenes használatában lévő állami tulajdonú földekre, 2. §ában végső határidőt szab a kárpótlási árveréseknél, az állami tulajdonba a k árpótlási igények alapján kijelölt területekre. Nem szab végső határidőt arra a bizonyos 20%os területre, kárpótlási földalapra, amelyek nincsenek kijelölve, s amelyeknek a kijelöléséről majd még szólok, amelyek még nem kerültek árverésre, és nem szab vég ső határidőt a szövetkezetek kárpótlásra kiadott földalapjai tekintetében sem. A mezőgazdasági bizottság javaslata minden lényeges elemében helytálló, kivéve azt a kettőt, amire az előbb hivatkoztam. Egyetértek azzal, hogy az állam által a szö vetkezetek ingyenes és határidő nélküli használatába adott állami tulajdonú termőföldek, amelyeket a kárpótlási árveréseken nem vásároltak meg, az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek. Egyetértek azért, mert az önkormányzatoknak rendkívül nagy szüksége le nne egyre növekvő szociális terheik enyhítésére, és egyetértek azért, mert ez egy kedvezőbb tulajdoni formába kerül: az állami tulajdon helyett önkormányzati tulajdonba. (18.30)
