Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról és a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
1135 aranykorona szorzata volt a szövetkezetek részéről. Hát most meg kívánja akadályozni, hogy visszakerüljön az önkormányzati tulajdonba. Tudomásom van körülbelül 150 önkormányzatnak azon jelzéséről - külö nkülön is, meg együttesen is , hogy ezekre a földekre igényt tartanak. (18.20) Valóban, a közösség érdekében tartanak igényt rá. Itt elsősorban községi legelőkről lenne szó. Ha még a maradékot is megfosztjuk az önkormányzatoktól, akkor nem tudom, hogy a közös legelőkkel gyakorlatilag mi lesz. Egyébként véletlenül ez a törvényjavaslat, az átmeneti törvényjavaslat nagyon okosan rendelkezett ezen pontjában, hogy a december 31i időpontot március 31éig halasszák el. Úgyis tudta mindenki, hogy végeredményben a kárpótlási földalapok kijelölésére, illetve az árverezésekre nem az eredetileg megadott határidőre kerül sor. Véleményem szerint különös pikantériáját adja ennek az ügynek az, hogy éppen most tüntet valahol Borsodszirák környékén a falu lakossága azért, hogy az ingyenesen elvett állami tartalékföldek, amelyektől - hangsúlyozom, két címen, illetve a pedagógusföldeknél harmadik címen is - megfosztották a közösségeket, véletlenül se kerülhessenek az önkormányzat tulajdonába. Nem azért, mert az önkormányzati bizottság tagja vagyok, de végtelenül elhibázottnak tartom ezt a törvényjavaslatot. Nem is óhajtok poénkodni ennek a törvényjavaslatnak az elgondolásával, de szent meggyőződésem, hogy ezzel a törvényjavaslattal még alulmúlnánk az átmeneti törvény jogalkotá si ceremóniáját is. Én bölcsen szeretném javasolni - ha elfogadják szakmai érveimet , a mezőgazdasági bizottság talán ha összeülne, és a fölsoroltak alapján ezt a törvényjavaslatot visszavonná, egészen bizonyos, hogy jó úton járna pontosan a falu békéjéne k a megteremtése érdekében. Hangsúlyozottan mondom: Az 1967. évi IV. törvény nem bánt el ilyen módon az önkormányzati - akkor még tanácsi - földekkel, mint a jelenlegi javaslat. Tehát én kérem tisztelettel, kizárólag a szakmai érvekre való tekintettel, val amint arra, hogy a falu lakossága valamilyen közös, úgynevezett önkormányzati tulajdonban részesülhessen, ezért ezt a törvényjavaslatot nem hogy elfogadásra nem javaslom, hanem egy bölcs döntéssel talán vissza is lehetne vonni. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Zsiros Géza képviselő úr a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP) ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon érdekes érvrendszert hallottunk az előbb. Több törvényből összerakva hangzott el egy szakmai meglátás. De ha már szakmai meglátást hangoztatunk, ismertetünk, én azt hiszem, ehhez a tények is jó, ha kéznél vannak. Engedjék meg, hogy most néhány adatot ismertessek. A kárpótlási I. és II. törvényben megje lenített összaranykoronaigény az állampolgárok részéről az igénybejelentés során 61 494 651 aranykorona volt. A kárpótlási hivatal eddig elbírált összesen 35 854 895 aranykoronát, tehát a benyújtott igények 58,3%át. És ebből az egész igényből a mai napig elkelt 4 354 326 aranykorona. Tisztelt Képviselőtársam és mi mindannyian, tessék csak ezt gyorsan kiszámolni, hogy hány százaléka. Elfogadnám Kőrösi Imre felvetéseit akkor, ha ez nem 8% lenne, hanem 80%. Tessék nekem megmondani: ilyen tempóban a következő ötéves tervre teljesítjük a tervünket? Vagy mikorra? Ez egy nagyon fontos része az egésznek. És még egy. Amit Kőrösi Imre elmondott, valamit tudni kell hozzá. A legelőbirtokosságok, az erdőbirtokosságok, tejszövetkezetek nem önkormányzati tulajdonban volt ak, hanem állampolgári tulajdonban nagyrészt, melyre a kárpótlási igényt be kellett adni. Aki ezt elmulasztotta, az egy dolog. Aki nem mulasztotta el és beadta, akkor természetesen a földalapképzés során ezek a területek el