Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A központi ifjúsági alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZILASY GYÖRGY, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság előadója:
1122 A minisztériumok, az országos hatáskörű szervek feladatkörébe nem illeszthető, több tárcát érintő, elsősorban az érintett korosztály saját kezdeményezéseit, valamint a támo gatásra irányuló társadalmi kezdeményezéseket segítő állami pénzalap funkciója ebben a helyzetben kiegészítő jellegű. Feladata nem az, hogy megoldja a korosztály valamennyi problémáját, hiszen azokra, éppen szerteágazó voltuk miatt, más pénzügyi eszközök é s rendszerek is szolgálnak. Jelen alap célja a gyermek- és fiatalkorúak önszerveződésének, az ifjúság érdekeit szolgálni kívánó felnőtt szervezetek támogatása. Ezen tevékenységek a civil szféra nélkülö zhetetlen elemei, ugyanakkor működésüket, fejlődésüket önerőből jelenleg még képtelenek megoldani. Ezt a támogatást kívánja szolgálni a jelen törvényjavaslat, tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a javaslat és az expozé megfontolásával, a kiegészítő m ódosító javaslatok megfontolásával az ügyben törvényt alkotni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Szilasy György képviselő úrnak, mint a kijelölt oktatási bizottsá g előadójának. Felszólaló: Szilasy György, az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója SZILASY GYÖRGY, a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási, ifjúsági és sportbizottság m egtárgyalta a törvényjavaslatot, amely a gyermek- és ifjúsági korosztály helyzetének javítására, önálló kezdeményezéseinek támogatására szolgáló állami pénzalapról, a központi ifjúsági alapról rendelkezik. Az igen rövid és áttekinthető törvényjavaslat a kö zponti ifjúsági alapot, amelyet jelenleg kormányrendelet szabályoz, az államháztartásról szóló törvény alapján kívánja törvényi szintre emelni, mint ahogy azt hallottuk. Az állami költségvetés szerint 100 milló forint jut erre az alapra. A javaslat azonkív ül, hogy törvényi szintre emeli az alapra vonatkozó szabályokat, egyúttal korszerűsíteni is kívánja azokat. A törvényjavaslat javaslatot tesz egy tárcaközi bizottság létrehozására, amely szakmailag ítéli meg a támogatások létjogosultságát. (17.20) Az alap kezelőjeként a Miniszterelnöki Hivatalt jelöli meg. Az alap pénzének 10%át pályázaton kívüli rendszerben kívánja hasznosítani azzal a kikötéssel, hogy a támogatás indokoltságára vonatkozó állásfoglalás alapján esetenként 100 ezer forint összegig a bizotts ág elnöke, 300 ezer forint összegig a miniszter rendelkezhet a támogatás folyósításáról, és ezeket külön nyilvánosságra kell hozni. A bizottság az általa tárgyalt módosító javaslatok közül azokat támogatta, amelyek a törvény alkalmazása szempontjából ponto sításokat tartalmaztak, de nem támogatta azokat, amelyeket nem e törvény keretében tartott szükségesnek meghatározni, vagy ellenkezik a törvény koncepciójával. A bizottság által elvetett, de a kétharmadot elért módosító javaslatok közül megemlítem Horváth László képviselőtársunk 9099es számú és a 9097es számú indítványait, amelyek nem ellenkeznek a bizottság többségének véleményével, de megfogalmazásukban az eredeti javaslatnál pontatlanabbak és indokolatlanul terjedelmesebbek. Ezek egyébként az alap bevé teli forrásai felhasználásának céljait jelölik meg, tartalmi változtatás nélkül. A bizottság támogatta és kiegészítő módosító javaslatot tett Hajdu Istvánné 9240es számú indítványához, amely a törvényjavaslat 3. § (2) bekezdését egészíti ki az alap éves f elhasználásának irányairól és arányairól a következőképpen: "… a gyermek- és ifjúsági, valamint a korosztályok érdekében tevékenykedő szervezetek véleményének ismeretében …" szövegrésszel, ami azt jelenti, hogy a döntés előkészítésének széles körű igényét fogalmazza meg. A módosítások többsége a bevételi forrásokra, a felhasználhatóságra, a kezelésre és a támogatások odaítélésével és ebben részt vevők körének kiterjedésével foglalkozik. Az utóbbi