Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - A nemzeti sportalapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KÁLLAY KRISTÓF (független)
1120 A nemzeti sportalap e megújuló finanszírozási rendszernek csak egy elemeként fogható fel, melynek létreho zásával egyetértünk, azt támogatjuk, de működését csak rövid távon tartjuk elfogadhatónak. Semmiképp sem helyettesítheti hosszabb távon a Nemzeti Sport Alapítványt, de különösen nem egy sporttörvényt, mely sporttörvényben kellene meghatározni a sport finan szírozásának egész rendszerét. A nemzeti sportalapról szóló törvényjavaslathoz Jánosi György képviselőtársammal több módosító indítványt adtunk be, amelyekkel az általam elmondottakat szeretnénk a törvénybe beépíteni. Kérem ehhez tisztelt képviselőtársaim támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportját, kíváne szónokot állítani. - Nem. Megkérdezem a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportját. - Ugyancsak ne m kíván. Kállay Kristóf jelentkezett a független képviselők sorából. Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Kállay Kristóf a független képviselők részéről KÁLLAY KRISTÓF (független) Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam is végigü ltem az oktatási, ifjúsági és sportbizottság ülését, amelyen a bizottsági tagok határozottan támogatták a sport gazdasági alapjainak reformját, azon belül is az önálló pénzalap megteremtését. Hiszem, hogy ennek a törvénynek a meghozatala közelebb visz mink et Európához, és az első lépés lehet ahhoz, hogy intézményesüljön a sport társadalmi szervezeteinek támogatása. Közvetlenül is volt alkalmam tanulmányozni a holland és a dán sportfinanszírozás rendszerét, és vannak ismereteim Európa többi részének ebbéli g yakorlatáról is. Valamennyi országban elfogadott elv, hogy a sport állami feladataira adott közvetlen költségvetési támogatáson túl a sportszervezetek működéséhez önként vállalt, de a társadalom számára rendkívül fontos feladataik ellátásához valamilyen fo rmában közpénzeket rendeljenek. Ez annál is inkább szükséges, mert a humán szféra szinte minden területe intézményein keresztül normatív támogatásban és ezáltal valamilyen szinten biztos ellátásban részesül. Csupán a sport maradt ki ebből a sorból. Így van ez nálunk is. Az oktatás az iskolákon keresztül, a kultúra az önálló alapok és az önkormányzati intézmények útján, a szociális ellátás a maga kialakított rendszerén az egészségügy, a kórházak fenntartására biztosítja működését. A sport működésének ilyen i ntézményrendszere eddig nem alakult ki. Ami volt, az pedig a mai viszonyaink között már nem alkalmazható. Éppen ezért tartom nagy jelentőségűnek, hogy az európai példákhoz hasonlóan a szerencsejátékokból befolyó bevételekre alapozva, ha kissé megkésve is, a nemzeti sportalap létrehozására nyújtott be javaslatot a Kormány. Azt is látni kell azonban, hogy ez az alap csakis akkor töltheti be feladatát, ha az érdekelt sportszervezetek maguk is véleményezhetik felhasználását, ugyanakkor felosztása döntően normat ív alapon, a nyilvánosság biztosításával történik. Csak ez teszi lehetővé, hogy a jövőben valamennyi, eddig semmiféle központi támogatásban nem részesült sportág és szakszövetsége, így például a közel 30 ezres aktív tagságot maga mögött tudó triatlon sport ág is tevékenységét megalapozó, rendszeresen tervezhető, a működéshez minimálisan biztonságot nyújtó támogatást kapjon. A törvényt magam is átmeneti, de szükséges törvénynek tartom. Az elmúlt héten tárgyalt sportkoncepcióban megjelölt Nemzeti Sport Alapítv ánynak kell majd felváltania. Ennek kapcsán azt is át kell majd tekintenünk, hogy mennyire jogos igény a sport részéről a totóbevételek sportcélokra rendelése - szerintem megalapozott , és további forrásokat is kell keresnünk, hogy a mai 68 milliárdos hi ányt valahogy pótolni lehessen, illetőleg a sport egyes területein tapasztalható hiányosságokat csökkenteni tudjuk.
