Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1104 hadifoglyok, amennyiben 1945. augusztus 1jé ig nem lettek elbocsátva, úgy ettől az időponttól ők kényszermunkára hurcoltaknak tekintendők. Sajnos, a nyugati hadifoglyok a III. kárpótlási törvényből kimaradtak. Az azóta nyilvánosságra került dokumentumokból azonban egyértelműen megállapítható, hogy e bbe a körbe be kell vonni őket is. Engedjék meg, hogy a dokumentumokból néhányat példának hozzak fel. 1929ben a volt antanthatalmak az úgynevezett Genfi Konvenció keretében rendelkeztek a hadifoglyok sorsáról is. Később, a második világháború során a szöv etségesek be is tartották ennek rendelkezéseit, egészen 1945. május 9ig. (15.40) Azonban ezt követően - miután Európában befejeződött a II. világháború - kivonták a Genfi Konvenció joghatálya alól hadifoglyaikat, kvázi jogfosztottakká nyilvánították őket. Ennek során a Nemzetközi Vöröskereszt például az amerikai hadifogolytáborokban egészen 1945 szeptemberéig, a francia hadifogságban tartott embereket pedig a Vöröskereszt egészen 1945 decemberéig nem látogathatta meg. Külön foglalkoznunk kell a francia had ifogságba került mintegy 50000 magyar katonával. Ugyanis Magyarország Franciaországgal szemben nem volt hadviselő ország. Franciaország nem ejtett magyar katona hadifoglyokat, sőt a II. világháború során Magyarország a körülményekhez képest kifejezetten jó kapcsolatokat ápolt Franciaországgal. Ennek szép és ékes példája az, hogy a német hadifogolytáborból megszökött francia katonákat fogadták az országban, emberi módon ellátták őket, és hozzásegítették őket, hogy a hazájukba visszatérhessenek. A II. világhá ború befejezése során Franciaország a szövetségesekhez fordult, és kérte, hogy kétmillió hadifoglyot bocsássanak rendelkezésükre az ország újjáépítéséhez. A szövetségesek egymilliót rendelkezésükre is bocsátottak, köztük ötvenezer magyart. De ott olyan szo morú sorsot voltak kénytelenek ezek az emberek elszenvedni, hogy az első három hónap során minden hetedik ember ott meghalt. Természetesen a magyarok sem voltak kivételek. Ezért úgy vélem, hogy nem kimondani például azokról a hadifoglyokról, akik francia f ogságban voltak, és akik kényszermunka végzése céljából lettek kölcsönadva, hogy ők is ugyanolyan kényszermunkára hurcoltaknak tekintendők, mint a keleti sorstársaik, azt hiszem, már túl lenne az alkotmányosság keretein. Ezért arra kérem tisztelt képviselő társaimat, hogy önálló képviselői indítványomat szavazzák meg a Ház napirendjére, és a kérésemet, hogy sürgősséggel terjesztettem elő, támogassák. Köszönöm szépen. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ismét a ház bizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalására hivatkozva javaslom az önálló indítvány napirendre tűzését. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 212 szavazattal, 3 ellenében, 8 tartózkodás mellett az önálló indítványt napirendjére tűzte. Az előterjesztő sürgősség kimondását kérte a tárgyalásra. Most erről kell szavaznunk. Most kérem szavazatukat a sürgősség kérdésében. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 176 szavazattal, 19 ellenében, 21 tartózkodás mellett a javasla tra kimondta a sürgősséget. Gáspár Miklós képviselőtársunk a Kereszténydemokrata Néppárt részéről sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtott be a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról 9478as számon. Az előterjesztést kézhez kapták képvi selőtársaim.
