Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 15. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KULIN FERENC, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1100 teszi szükségessé a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosítását és a módosítás sürgős tárgyalását. E kérdésre a vá laszt a négyünk által benyújtott törvényjavaslathoz fűzött általános indokolásban a következőképpen adjuk meg: "Az utóbbi időszakban a vallásszabadsággal kapcsolatosan olyan jelenségek váltak gyakorivá, amik a joggal való visszaélés eseteit valósítják meg. A hatályos jogi rendezésnek az a hiánya, hogy a szabad vallásgyakorlás nevében történő tevékenységeknek nincsenek erkölcsi természetű korlátai, illetve hogy az egyházak alapítására vonatkozó szabályok lehetővé teszik a törvény tényleges céljainak megkerül ését, megkönnyíti az említett negatív jelenségek elszaporodását, és különösen a jövőt illetően tág teret enged nemkívánatos folyamatoknak." Eddig az idézet a javaslat általános indokolásából. Ezek az aggasztó jelenségek - tisztelt képviselőtársaim - a sajt ó híradásaiból az egész közvélemény előtt ismertek. Több ízben előfordult az utóbbi időben, hogy különböző csoportok, melyek magukat vallási közösségként definiálják, olyan - úgymond - tanítások jegyében lépnek fel, melyek az általánosan elfogadott erkölcs öket sértik. Így tért nyertek a szülői tiszteletet tagadó, a kötelességtudat ellen fellépő, az értelmes életviteltől eltántorító közösségek, melyek különösen a még lelki és testi fejlődésben levő tizenéves fiatalok megnyerésére fejtenek ki olykor eredménye s, személyiséget átformáló, szuggesztív hatást. (15.20) Más jelek és adatok a gonosz kultuszának, a sátánizmusnak a megjelenésére utalnak. Ezektől teljesen eltérő jellegű, de ugyancsak komoly az a veszély, hogy a vallásgyakorlás szabadságának ürügye alatt bizonyos csoportok abból a célból ölthetik magukra a vallás és az egyház mezét, hogy ezáltal a közteherviselés alól magukat kivonják. A probléma tehát összetett, a fenyegetett értékek többfélék. Veszély fenyegeti a világra fogékony, még formálódó fiataloka t, veszély fenyegeti az egészséges társadalmi értékeket, károk fenyegetik a társadalom egésze sérelmére az államháztartást, és végül, de nem utolsósorban veszély fenyegeti általában a vallási értékek és közöttük a keresztény értékek megbecsültségét, méltós ágát, presztízsét. E veszélyekkel szemben a jelenlegi jogi szabályozás nem biztosít elégséges eszközt. A jelenlegi hatályos jogi rendezés ugyan kimondja, hogy a vallási tevékenység nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal és nem ütközhet törvénybe, de ez - meg ítélésünk szerint - nem elegendő. Az említett veszélyes tanításokban jelentkező befolyásolások ugyanis nagyon sokszor csak olyan erkölcsi normákat sértenek, amelyek ugyan általánosan elfogadottak, de nem képezik kifejezetten alkotmányos vagy törvényi védel em tárgyát, azaz olyan erkölcsi szabályok, amelyek magába a jogrendbe nem épültek be. Ezen túlmenően más dolog a tanítás, a hitelvek tartalma, és más dolog az erre épülő vallási tevékenység. A jelenlegi hatályos szabályozás csak az utóbbinak vizsgálja a jo ghoz, pontosabban az Alkotmányhoz és a törvényhez való viszonyát, holott a hitelvek és a vallási tevékenység közötti kapcsolat aligha tagadható. A fentiek alapján szükségesnek látszik a vallási tevékenység fogalmának erkölcsi megközelítésű pontosítása, ill etőleg e fogalomból mindannak kirekesztése, ami az általánosan elfogadott erkölcsökkel öszszeegyeztethetetlen. Ezt a célt részben a vallási tevékenység megengedettségét szabályozó törvényhely módosításával lehetséges elérni, de bizonyos fokig alkalmas - le galábbis egy adott problémakör kezelése tekintetében - e célkitűzést előmozdítani az egyházak nyilvántartására vonatkozó szabályok megváltoztatása is. Az idevonatkozó hatályos szabályozásnak különösen az az eleme, mely 100 személy egyszerű akaratelhatározá sához jogi értelemben vett egyház alapítását fűzi, tűnik irreálisan alacsony követelménynek. Ezért törvényjavaslatunkban a jogi értelemben vett egyház alapításához szükséges
