Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1083 A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Dr. Pelcsinszki Boleszláv és dr. Futaki Géza képviselők (SZDSZ) önálló indítványát 7493as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Lehet jelentkezni felszólalásra. Igen, megadom a szót dr. Kis Zoltán képviselő úr nak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Egy olyan törvénytervezetnek a módosítását tárgyaljuk, amely igen aktuális lett volna már az adótörvényekkel együtt. Két SZDSZes képviselő: Pelcsinszki Boleszláv és Futaki Géza volt bátor ezt benyújtani még elmúlt év novemberében, amikor ők joggal gondolhatták, és mi is talán vélelmezhettük volna, hogy ez meghallgatásra kerül, és az adótörvények csomagjában a földadó úgy jelenik meg, amely az igen rossz helyzetben lévő mezőgazdasági gazdálkodóknak segítséget nyújt további megélhetésükhöz. Tudtuk, és mai napig is így van, hogy azok, akik a kárpótlás alapján földhöz jutottak, bizonyos ideig földadómentességet élveznek, azonban ez n em öleli föl természetesen az egész mezőgazdaságban dolgozók teljes vertikumát. Ez a módosító indítvány is csínján bánt a földadóval mint jogintézménnyel: bár nem nagy költségvetési tételről van szó összességében, de mégsem célozta ennek teljes megszünteté sét. Három kiemelt területen kívánnak az előterjesztők módosítást. Mégpedig teljesen logikusan az első kitétel a május 31ei dátum, amely a földhasználathoz kötné a földadófizetési kötelezettséget. Nyilván nem a tulajdonos fogja majd befizetni a földadót, hanem az, akinek használatában abban az időpontban föld van, és ez az időpont már a tavaszi munkáknak a megkezdése, tehát várható betakarításának a reményében és hasznának számításával számíthat egy bizonyos költséghányadra a használó. Ezt a logikus módos ító javaslatot a kormányzat is örömmel vette, és párhuzamosan benyújtott egy, majdnem szó szerinti hasonló módosító indítványt, amelyet aztán kisebb huzavona után visszavont. Én is nagyon helyesnek tartom, hogy ezt megtette. Ugyanis ennek kizárólag - az én meglátásom szerint - csak politikai célja volt, azért, hogy a Kormány bizonyítsa, hogy ő is foglalkozik ezzel a kérdéssel, bár jóllehet korábban erre semmiféle előrelépést vagy egyáltalán megoldási javaslatot nem tett. Az előterjesztők célozzák a 18 arany korona alatti földeknél a földadó megszüntetését, illetve a földadófizetési kötelezettségnek a törlését. Teszik ezt joggal, amikor olyan új szabályozás lépett életbe a költségvetéssel, amely a korábbi támogatásokat már nem az aranykoronaértékhez, hanem a területfejlesztéshez kötötte, így azok a mezőgazdasági termelők, akik korábban a hátrányos adottságok miatt, tehát a föld aranykoronaértékének alacsony volta következtében részesültek különböző támogatásokban, erre már nem számíthatnak, mert ez egy kompl ex újabb elosztási rendszerben kerül fölhasználásra a hátrányos helyzetű területek fejlesztésében. Itt egy igen komoly anyagi hátránnyal kell számolniuk a korábbi szabályozással szemben. Ennek némi, egészen kicsi kis kompenzálását jelentené ez a célzott mó dosítás. A harmadik, amelyet az előterjesztők úgy gondolnak, hogy meg kellene oldani, az időközben megalkotott és hatályba lépett agrárpiaci rendtartás kényszerítő szabályozással esetlegesen arra
