Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PINTÉR ISTVÁN, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1071 földtulajdonnal rendelkezik. Ez egy folyamat eredmén yeként alakulhat ki, és nagyon nagy hibájuk a törvényeknek, hogy nem ez a szelleme, nem ez a szemlélete a törvénynek. A kárpótlási törvény is csupán igazságot akar tenni, pedig legalább ilyen fontos szempont, amit iparkodtunk mi, és én magam is a földrende ző és földkiadó bizottságokról hozott törvénybe beépíteni: a magyar földbirtokpolitika. Minden lehetséges eszközt meg kell ennek az Országgyűlésnek ragadni arra, hogy Magyarországon olyan földbirtokviszonyok alakuljanak ki, ami lehetőséget ad országos szi nten arra, amit valamikor Ady Endre magyar költő Hódmezővásárhelyen mondott, hogy ez a város parasztPárizs. Miért volt ez, hölgyeim és uraim, parasztPárizs? Azért volt parasztPárizs, mert ebben a városban nemcsak egykét arisztokrata szalonban terjeszte tték a kultúrát, hanem közel száz olvasókörben. Abban a határban közel száz olvasókör volt, amelyik a kultúrát terjesztette, amelyik olyan szakmai és általános kulturális színvonalra emelte az ottani kisbirtokos parasztságot, amitől ennek a városnak a polg ársága egyszerre volt paraszt, magyar, és ugyanakkor európai színvonalú kultúrával rendelkezett. Ezt a lehetőséget kell újra megteremteni, és ehhez igenis segítséget ad az is, hogyha most a részarányföldtulajdonosok számára lehetővé tesszük, hogy az állam i költségvetés vállalja a földingatlan kimérését és a bejegyzés költségeit. Egy dologgal azonban vitatkoznék, és én azt hiszem, hogy mi, kisgazdák talán ezt jobban látjuk, vagy ehhez jobban értünk. A törvényeink egy részének - a kárpótlási törvé nynek is - az a hibája, hogy különböző indokolatlan korlátozásokat vezet be. Teljesen értelmetlen és indokolatlan - elnézést, hogy megszakítom, például a degresszió ebből a szempontból az egyik legsúlyosabb. Pontosan az értékes polgárparaszt birtokokat de gradáltuk, csökkentettük le, hisz azt kellett volna csinálni ennek az Országgyűlésnek, olyan törvényt, hogy az állam vásárolja fel azoktól a kis földtulajdonosoktól a földet, akik nem akarják a tulajdont megtartani, és huszonöt éves részletfizetésre adja o da azoknak, akik alkalmasak arra, hogy gazdálkodjanak, és így segítsük az életképes birtokok kialakulását, nem pedig degressziót bevezetni. De hogy visszatérjek az eredeti gondolathoz: a korlátozás. Nem szabad itt korlátozni, hogy csak ennek jár, csak anna k jár. Mert ha korlátozzuk, annak az lesz az eredménye, hogy mindenki azon töri a fejét, hogy tudja ezt a korlátozást kijátszani. Akkor fog ez több évre eloszlani, hogyha semmi korlátot nem vezetünk be, hanem azt mondjuk, ha most kéri, ha jövőre vagy tíz é v múlva, vagy bármikor, akkor az állam ezt a költséget magára vállalja. Hisz önálló ingatlanná ki akarja most nyilvánítani? Az akarja nyilvánítani, aki maga is birtokba akarja venni a földjét. Miért? Vagy azért, hogy gazdálkodjon, vagy azért, hogy eladja. Na most itt nem korlátozást, hanem sorrendiséget kell bevezetni, figyelembe kell venni, hogy mi az államháztartás teherbíró képessége, de van ennél egy súlyosabb akadály: egyszerűen a földhivatalok teherbíró képessége. És azt kell mondani, hogy ebben a sor rendiségben végzi el a földhivatal ezt a munkát, és legyen nyugodt, aki nem akar a saját földjén gazdálkodni, tehát nem akarja önálló ingatlanná nyilváníttatni, tíz év múlva is, ha meggondolja magát, vagy ő, vagy az utódai, számára ez díjtalan lesz. Még eg y gondolatot szeretnék elmondani, amit mi, kisgazdák szintén nagyon fontosnak tartunk. Magyarországon nincs elegendő vásárlóerő ahhoz, hogy a földpiac gyorsan ki tudjon alakulni. Van most földpiac, ezen az olcsó áron, amit a kárpótlás jelent, 1000 forint/a ranykorona; vásárolják sokan a földet. Nem baj ez, hadd vásárolják. Itt egyetlenegy fontos dolog van, hogy felső birtokmaximumot kell szabni; 200, 250 hektár, 300 hektárt. Ez fontos dolog. Ezzel lehet egyrészt a spekulációnak gátat vetni, másrészt a magánnagybirtokok kialakulását megakadályozni. De ami legelőször be tud indulni, az a bérletpiac. Mert ha a magyar állam, a magyar Kormány elegendő segítséget tud adni azoknak a családoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy önállóan gazdálkodjanak, akkor bérlet so rán nagyon hamar kialakulnak az életképes birtokok; és ha a bérletpiacot korlátozzuk, akkor tulajdonképpen a mezőgazdaság megújulását, a mezőgazdaság megújulásának a folyamatát akadályozzuk.
