Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 17. szerda, a tavaszi ülésszak 14. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György):
1064 illetve a kukoricaszárnak az elégetése. Én azt mondom, szerencsésebb, hogyha istállótrágyaként vagy egyéb formában bedolgozásra kerül a talajba. Pap András megemlítette a fa kérdését. Azt hiszem, hogy a fa tüzelőértékben szintén nem esik messze a széntől. És ha azt is tudjuk - márpedig tudjuk , hogy erdősültség szempontjából Európában, illetve a világon nagyon rosszul állunk, akkor azt hiszem, hogy a fára alapozott tüzelés, illetve energiaszolgáltatás is szóba jöhet. Ezzel környezetvédelmi szempontból is hasznot hajtunk, hiszen az erdőnek ismerjük a környezetvédelmi funkcióit, és ugyanakkor az energia felé is egy jó lépést teszünk. Köszönöm szépen. (Taps.) (10.20) ELNÖK (Szab ad György) : Köszönöm. Kétperces időkeretben Szalay Gábor kíván ismét szólni. Felszólaló: Szalay Gábor (SZDSZ) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Nagyon tisztelt Pap János Képviselőtársam! Igazán sajnálom, hogy most jelen pillanatban nem tudunk egy vé leményen lenni, legalábbis teljesen. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan képviselőtársunk elmondott itt nekünk egy szintén nagyon népszerű és nagyon gyakorta hallott elméletet. Én magam is abszolút barátja vagyok a megújuló energiaforrások kihaszná lásának, és mint azt a részletes vitában kifejtettem, igen fájlalom, hogy nem tudunk, vagy a jelen pillanatban legalábbis úgy tűnik, hogy nem tud különféle hitel, adó- és vámkedvezményekkel ezeknek a technológiáknak vagy ezen technológiák gépi berendezése i gyártásának a segítségére sietni, mert ez valóban szükséges lenne. Mindamellett azonban nem szabad a mértéket eltévesztenünk. Itt van előttem maga a tájékoztató, a magyar energiapolitika tájékoztatója, és annak van egy táblázata, ami azt mutatja, hogy eg yes országokban mennyi a megújuló energiák felhasználási részaránya az összes energiafelhasználáson belül. Nos, ebből a táblázatból azt láthatjuk, hogy a világon körülbelül 34% között van az a részarány, amit ilyen szempontból a legelőrehaladottabb ország okban a megújuló energiák képviselnek az energetikai mérlegen belül. A táblázat körülbelül 10 országot mutat be. A sorrendben Franciaország van a leghátul 0,1%kal, míg elöl Görögország és Spanyolország áll 3,23,3%os részaránnyal - nyilvánvalóan elsősorb an a napenergiafelhasználásnak köszönhető ez a jó részarányuk. Magyarország ezen a listán valahol a középen helyezkedik el, 2,2% részaránnyal. Mindezzel két dologra szeretnék utalni. Az egyik az, hogy a jelen pillanatban sem állunk kifejezetten rosszul, m ondhatni a mezőny közepén állunk a megújuló energiák felhasználási részarányát illetően. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellene törekednünk javítani ezen a helyzeten. De a javítás azt jelentheti, hogy az évezred végéig, kellő optimizmussal nézve a jövőt, leg feljebb 34, maximum 5%ban képzelhető el a megújuló energiák felhasználási részaránya a magyar energiamérlegen belül. Ez persze lehet lényeges, de azért az összképen belül mégis úgy gondolom, hogy nem meghatározó erejű. Tehát mindent a saját súlyával kell mérni, és a saját jelentőségén kell értékelni. Ezért úgy gondolom, bár törekednünk kell arra, hogy például a szalmát vagy egyéb más, Pap János által említett megújuló energiaforrásokat is felhasználhassunk, azonban látni kell a korlátainkat, azt, hogy ez a magyar energiapolitika kardinális problémáit a belátható jövőn belül nem tudja megoldani. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kósa Lajos a Fiatal Demokraták Szövetségéből.
