Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - A testnevelés és sport megújításának koncepciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
1037 törvényt, amelyik meghatározta a testnevelés és a sport szerep ét, feladatait, a fejlesztés alapelveit, a szervezeti kereteket, az állam kötelezettségeit, a sportszervezetek viszonyait. A szakterület képviselői 1988ban új törvény meghozatalára tettek javaslatot, ezért az akkori Testnevelési és Sporttudományos Tanács munkacsoportot állított fel a sporttörvény előkészítésére. A munkacsoport eljutott a helyzetelemzésig, amelyet egy tanulmánykötetben adott közre 1989ben. Az új Kormány nem látta időszerűnek a sporttal összefüggő törvényszintű szabályozást, hanem országgyű lési határozat révén tervezte a sport beillesztését a hazai jogrendszerbe. A törvényi rendezés elodázását a szakterület képviselői nem fogadták megértően. Vitatták a késlekedést. A Kormány érvei és az indoklásban szereplő érvek nem voltak meggyőzőek a késl ekedés miatt. Néhányat ebből megemlítenék. A határozattervezet indoklásában a következő érvek találhatók. Az átfogó sporttörvény megalkotása nem időszerű, arról távlatilag is csak további megalapozó munka nyomán lehet dönteni. Hasonlóképpen vitatható az in doklás azon eleme, amely szerint a jogrendszer átalakításának folyamatában a sport szabályozása nyilvánvalóan csak követő jellegű lehet. Ezt a pejoratív felhangú felfogást a múlt év szeptember 30án megtartott sportalbizottsági ülés részvevői kivétel nélkü l vitatták, és a törvényi rendezés elodázása ellen foglaltak állást mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék képviselői. A Kormány képviselői - beleértve az OTSHt, a MOBot, és most hallottam, az államtitkár urat is - ma már egyetértenek abban, hogy a spo rttörvény meghozatala a közeljövő feladata. A Kormánynak ez az állásfoglalása kedvezően befolyásolja az előterjesztéssel szembeni felfogásunkat. Ez a határozattervezet ugyanis, ami most előttünk fekszik - az eredeti , a sport organizációs keretei, főként a konkrét intézkedésekre utaló fejezeteket illetően nem elégíti ki megnyugtatóan a szakterület igényeit abban az esetben, ha a Kormány közép, illetve hosszú távú rendezésben gondolkodik; most már mondhatom, gondolkodott volna. Frakciónk részéről kulcsfoga lomként hangsúlyozzuk tehát az előterjesztés átmeneti jellegét, érvényességét illetően pedig a rövid távú idődimenziót. Ezért tartom lényegesnek azt, hogy a preambulumban szerepeljen a közeljövő feladatai között a testnevelés és a sport törvényi kereteinek a rendezése, megteremtése. S néhány szót, néhány gondolatot arról, hogy az Európa felé haladás és az előterjesztés milyen összhangban van egymással. 1992. május 13án és 14én Görögországban az Európa Tanács sportért felelős minisztereinek VII. konferenci áján - amelyen a magyar Kormány képviselője is részt vett a 28 jelen lévő tagország egyikeként - két nagyon fontos nyilatkozatot fogadtak el. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert a magyar Kormány képviselője aláírója volt ennek a két nyilatkozatnak. Az egyi k az Európai Sportchartáról szól, a másik pedig a sportkódexről, sportetikai kódexről. A Kormány - képviselőjén keresztül - vállalta azt, hogy erősíti a tagországok közötti együttműködést, összhangban az Európai Kulturális Konvencióval. Miről van itt szó? Ha diáktalálkozók vannak az európai konvencióban, akkor ezt kiegészítik kulturális és sporttalálkozókkal, vagy például a parlamenti képviselők közötti sporttalálkozókat kiegészítik kulturális és egyéb találkozókkal. Pillanatnyilag dán, olasz, osztrák és né met találkozók vannak napirenden a PASE, a Parlamenti Sportegyesület közreműködésével, ezzel ez az egyesület organikusan illeszkedik az állami feladatokhoz. Vállaltuk továbbá azt, hogy forrásokat keresünk a lakossági méretű sport fejlesztésére, elsősorban létesítmények teremtésével, hogy az állampolgárok növekvő számban jussanak sportolási lehetőséghez. Az előterjesztés azzal kapcsolódik a charta ajánlásaihoz, hogy létesítménysztenderd fogalmat vezet be. Ehhez a sztenderdhez kapcsolható már a céltámogatott tornateremépítés, amelyre a Kormány 1990 és 1995 között 30 milliárd forintot tervezett - ezt nyilvánvalóan nem tudja már teljesíteni, de amit eddig teljesített, az is tiszteletre méltó , illetve a helyi sportközpontok tervezett megépítése.
