Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1022 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozat ala. Az előterjesztést 6401es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Balsai István igazságügyminiszter úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. Kérem! Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságüg yminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valamennyi felszólaló lényegében vita nélkül elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, ennek megfelelően különösebb vitatnivaló nincs, mégis pár gondolat erejéig szeretnék visszatérni a délelőtt elhan gzottakra, annál is inkább, mert ahogy ezt mondták is a felszólalók, nem sűrűn szokott a tisztelt Országgyűlés büntetésvégrehajtási kérdésekkel foglalkozni. Nem azért, mint hogyha kevésbé fontos ága lenne ez a büntető igazságszolgáltatásnak az anyagi vagy az eljárási jognál, hanem azért, mert valóban nehezen férünk hozzá a Parlament ismert elfoglaltsága mellett, a Parlament elé terjesztendő javaslatok körében ennek a kérdésnek a megvitatásához. Mindenekelőtt szeretnék néhány szóval válaszolni Szigethy és S zájer képviselő uraknak arra a kritikájára - erősebben Szájer képviselő úr fogalmazta ezt meg , amely szerint tulajdonképpen rendben van ez a javaslat, ez támogatandó, de végeredményben hiányolta azt, hogy ebből a javaslatból nem olvasható ki egy átfogó k riminálpolitikai koncepció, és általában azt kifogásolta, ami nincsen benne. Valóban, tisztelt képviselő urak, ebben a javaslatban arról kérünk döntést, amelyet a Kormány előterjesztett, arról, amit nem, arról nem kérünk döntést. Nyilván az a Kormány állás pontja - és azt hiszem, ezzel nem nagy titkot árulok el , hogy jelenleg, nemcsak azért, mert egy büntetésvégrehajtási tvr. módosítása kapcsán nem látunk arra jogszabályszerkesztésileg sem lehetőséget, hogy ebben kriminálpolitikai kérdésekre adjunk válasz t, hanem úgy ítéljük meg, hogy nem időszerű az itt felvetett és rendkívül sokirányú szakmai mérlegelést és kormányzati felelősséget is magával hozó döntéseknek a büntetésvégrehajtási eljárás szükségszerű módosítása kapcsán történő előterjesztése. Tehát am i nincs benne, az nem feledékenységből hiányzik, hanem azért hiányzik, mert a Kormány más dolgokat másképpen priorál, úgy érzi, hogy a jelenlegi büntetőjogpolitikának a jelenlegi anyagi jogi és eljárásjogi szabályok mellett történő végrehajtási szabályozá sa úgy jó, ahogyan ez a módosítással kialakult jogszabályban szabályozva lehetőséget kap. Arra a kérdésre, amelyet szintén mind a két ellenzéki képviselő pozitív válaszadásra méltónak tartott, hogy tudniillik az el nem fogadott és sem a bizottság, sem a Ko rmány által nem támogatott indítványok közül miért aggódunk - felolvasom a javaslatot, Darvas Iván képviselő úr javaslattevő javaslatát - azért, hogy "a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka engedélyezheti az elítélt részére, az intézet arra kijelölt h elyén az elítélt által megnevezett hozzátartozójával (így például házastársával, élettársával, jegyesével) való négyszemközti zavartalan, legalább egyórás együttlétet." Nos, önmagából a szövegből is kitűnik, hogy önmagában aggá lyos lenne ennek az ilyen módon történő támogatása, de hát ennél többről van szó természetesen, hiszen ezt ki lehetne dolgozni szakszerűen is. Úgy véljük azonban, hogy a magyar büntetésvégrehajtás szervezete - azok az elvek és célok, amelyeket a magyar bü ntetésvégrehajtás maga előtt kell hogy tartson, szem előtt kell hogy tartson - és általában a büntetőjogpolitika tökéletesen elgendő eszközzel rendelkezik, különösen az itt javasolt félbeszakítás és eltávozás törvényi szintű szabályozásával arra, hogy az itt megjelölt célok, amelyeket képviselő úr ebbe a javaslatba indoklásként belefoglalt, megvalósíthatóak legyenek. Ennél többet nem tudunk - és úgy gondolom és remélem, hogy hosszú időn keresztül nem tudunk - vállalni,
