Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - TÓTH ALBERT, DR. (MDF)
103 Kérdezem ezért az Országgyűlé st, elfogadjae a miniszter úr válaszát? Kérem, szavazzanak! (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 116 igen szavazattal, 70 ellenében, 25 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Balás István és dr. Tóth Albert, a Magyar Dem okrata Fórum képviselői interpellációt nyújtottak be a földművelésügyi miniszterhez "Egy zsíros selejtezési akció nyomában" címmel. Megkérdezem képviselőtársaimat… (Tóth Albert jelentkezik.) Igen, Tóth Albert jelentkezett. Átadom a szót. Interpelláció: Dr. Balás István és dr. Tóth Albert (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Egy zsíros selejtezési akció nyomában" címmel TÓTH ALBERT, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az ÁTEV szikszói üzeme több év óta veszteséges en gazdálkodott, ezért megkezdődött az üzem komplex átvilágítása, majd meghatározták a teendőket. (15.10) Az 1991. július 31én végzett értékelés során megállapították, hogy az üzem nem teljesítette a közösen kialakított feladatokat, s az 1991. első félévi veszteség csaknem 32 millió forintra emelkedett. Ekkor külön is vizsgálták az 1991. augusztus 1jétől szeptember 30áig terjedő két hónap gazdálkodását, és súlyos szabálytalanságokra derült fény. Ezek körében a legkirívóbbak azon szabálytalanságok voltak, amelyek lehetővé tették, hogy több mint egymillió forint értékű készterméknek nyomtalanul lába keljen, úgymond, selejtezés címén. A megállapítások szerint a) a készterméket tiltott módon ömlesztve tárolják, s ezért nem lehet elkülöníteni a selejtes termék et a hibátlan árutól; b) az üzem a kiselejtezett anyagokból az előírások ellenére sem küldött mintát a központi laboratórium részére, sőt, még azt sem dokumentálták, hogy a leselejtezett készterméket megsemmisítettéke, vagy netalán valahová elszállították . A vizsgálati jelentés szerint ezen különösen nagy értékű terméknek a selejtezések útján történt nyomtalan eltüntetése feltétlenül önálló vizsgálatot igényelt. A vizsgálati jelentés a történtekért egyértelműen Rácz József igazgató felelősségét mutatta ki. Amikor Rácz József igazgató hírül vette, hogy őt nevezték meg felelősnek, az üzem munkásaihoz fordult segítségért. A december 30ai munkásgyűlésen a Budapestvidék ellentétre vezette vissza azt a vezérigazgatói kezdeményezést, amely az önállósulás érdekéb en egy létszámérzékenyebb gazdasági társasággá javasolta átalakítani az üzemet. A munkásgyűlésen Rácz József igazgató az általa feltüzelt munkások előtt látványos ígéreteket is tett a munkahelyek védelmére, s a dolgozóktól kért segítséget a központ ellen. A megtévesztett dolgozók nem tudhatták, hogy Rácz József igazgató a saját céljainak leplezése érdekében a csődtörvény szerint akár a vállalata teljes felszámolását is kockára teszi. S mit tesz a véletlen? A Parlamentben még egy napirend előtti felszólalás is elhangzott 1992. február 25én az igazgató úr érdekében. Mindenesetre az ÁTEV vezérigazgatója 1992. március 5én a Földművelésügyi Minisztérium illetékes államtitkárához intézett levelében kezdeményezte a részletes vizsgálat lefolytatását is. S mit tesz Isten, a vizsgálatot az FM nem folytatta le. Ezzel szemben azt a Rácz József urat, aki főállásban az ÁTEV szikszói üzemének igazgatója, másodállásban Muhi község polgármestere, az FM 1992. május 19én kinevezte harmadállásban a Hejőmenti Állami Gazdaság v állalati biztosává is. Kérdezzük miniszter úrtól, miért maradt el a vizsgálat? Köszönettel. (Taps.)
