Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
78 képviselőtársam azt mondta – nagy örömmel eltelve – , hogy azért jó egy ilyen jogkör biztosítása a hivatal számára, mert amennyiben a hivatal a szövetkezeti közgyűlésen törvénysértést észlel majd, azonnal jelezni fogja ezt a törvénysértést a közgyűlésen. (16.30) Nyilván ez másképp nem történhet meg, csak olyan módon, hogy a szövetkezet közgyűlésén a részt vevő, tehát nem csupán jelen levő, hanem részt vevő hivatali alkalmazott föláll majd és beszédet mond a közgyűléshez, lehet, hogy több alkalommal egymás után is. Mint tudjuk, itt a Ház ban is nagyon nehéz megoldani azt, hogy a bizottsági felszólalók egyes kérdésekben, amikor konkrét tényekről kellene előadást tartaniuk, megpróbálják ezekbe az előadásokba a saját véleményüket belelopni. Tehát könnyen elképzelhető az, hogyha ilyen részvéte li jogkört ad a Parlament a hivatal alkalmazottainak, akkor ezek a hivatalnokok a szövetkezeti közgyűléseken fölszólalva nem csupán törvényességi észrevételeket fognak tenni, hanem politikai, taktikai tanácsokat is fognak adni ott egyes csoportoknak. Hogy kiknek, az nem mondható most meg biztosan, de nyilván valószínűsíthető. Rendkívül aggályos, hogy a hivatal olyan ügyekben is eljárhatna, ahol az átalakulást egyébként a cégbíróság törvényesnek találta. Ebben az esetben a hivatal kezdeményezné, hogy a cégbí róság indítson fellebbezést, vagy pedig törvényességi óvást tegyen. Ez a szabály tulajdonképpen a cégbíróságoknak a hivatal általi kontrollját jelentené, ami megítélésem szerint csorbítaná ezen bíróságok autonómiáját. Mindenesetre az jól kivehető, hogy a f enti okok miatt az előterjesztő rendkívül óvatosan próbál több esetben fogalmazni, hiszen az 1. § (3) bekezdésében írt mondat első felében az előterjesztők a hivatal számára iratbetekintési jogot adnak, és körül is írják, hogy milyen módon tekinthetnek bel e a szövetkezet, illetve az átalakult gazdasági társaság irataiba. Azonban a mondat második felében már feltételes módban fogalmaznak: "szövetkezet és a társaság vezetőitől iratok és adatok rendelkezésére bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilág osítás adását kérhetik". Azaz nem kötelezi a törvény szövege arra a szövetkezetek vezetőit, illetve a társaságok vezetőit, hogy ezeket az iratokat és adatokat a hivatal rendelkezésére bocsássák, hanem csupán a hivatalnak próbálnak egy olyan jogkört adni, h ogy valamilyen adatokat és információkat kérhetnek, amely joggal egyébként ezek a hivatalok ma is rendelkeznek, legalábbis én nem tudok olyan rendelkezésről, ami megtiltaná a földművelésügyi hivataloknak, hogy adatokat kérjenek bármely cégtől. Tisztelt kép viselőtársaim! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat egyik nagy hibája az, hogy olyan kérdésben próbál jogokat telepíteni egy hivatalhoz, amely kérdésben egyébként az érdekelt polgárok is eljárhatnának. Nem tudom, hogy önök meg tudnake nevezni bármilyen jogs zabályt, ami megtiltaná a szövetkezeti tagoknak, hogy bírósághoz, cégbírósághoz forduljanak abban az esetben, hogyha annak a szövetkezetnek az átalakulását, amelyben ők tagok, törvényellenesnek találják. Nyilván nincsen ilyen. Nem érthető, hogy ebben az es etben miért kell egy, a szövetkezeten kívülálló hivatalt ilyen jogkörrel felruházni, miért kell újabb állami beavatkozást teremteni egy olyan szektorban, ahol egyébként az állampolgárok a saját érdekeik védelmében saját maguk is fölszólalhatnának. Rendkívül aggályosnak tartom azt is, hogy mivel – mint korábban említettem – ezek a hivatalok nem fognak minden valószínűség szerint minden szövetkezeti átalakulást megvizsgálni, annak az eldöntése, hogy mely szövetkezeti átalakulásokat vizsgálnak majd meg , és mely szövetkezeti átalakulásokat nem vizsgálnak meg, ezen döntéseket elsősorban politikai érdekek, politikai motívumok fogják vezérelni. Hiszen ezek a hivatalok jelenleg a Kormány felügyelete alatt állnak, tehát elsősorban politikai szempontból befoly ásoltak, és a Kormány fog, lehet, hogy a Kormány fog közvetlenül utasítani hivatali alkalmazottakat arra vonatkozóan, hogy egyes szövetkezeti átalakulásokat vizsgáljanak meg, más szövetkezeti átalakulásokra viszont ne fordítsanak semmilyen figyelmet. Azt h iszem, hogy ez semmiképpen nem szerencsés.
