Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az egyetemekről szóló 30/1990. évi (III. 21.) határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
722 Nem így történt azonban ez Magyarországon, ahol 1950ben a Pázmány Péter Tudomán yegyetem nevét megváltoztatták, azóta használjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Ebből kizárták a hittudományi kart, ez alakult akadémiává és lett Pázmány Péter Hittudományi Akadémia. Lengyelországban is eltávolították az egyetemekről a hittudományi ka rokat, azok akadémiaként élhettek tovább, egy helyen – és ez egyedülálló volt a keletközépeurópai, ún. szocialista országok sorában – , Lublinban meghagyták a katolikus egyetemet, többkarú egyetemet, ami 1918 óta, Lengyelország függetlenségének visszanyer ése után alakult meg. (11.10) A magyar fejlődés 1950ig követte a német, osztrák példát, tehát a karok, a különböző egyetemek hittudományi karai léteztek, de már 1880ban felmerült egy önálló katolikus egyetem gondolata Magyarországon. Először egy pécsi, m ajd egy gyulafehérvári katolikus egyetemre gondoltak, a két világháború között újból felmerült, és akkor az egri jogakadémiát akarták egyetemmé szervezni, és ehhez bölcsészeti, jogi és közgazdasági fakultásokat rendelni. Mindezek a törekvések 1948ban mega kadtak és vezettek 1950ben ahhoz, hogy az egyetem kizárta a sorából a hittudományi fakultást. 1990. június 18án Budapesten alapítvány jött létre egy önálló katolikus egyetem létrehozására. Több elképzelés is volt ezzel kapcsolatosan. 1991ben a Kormány i ngatlanokat bocsátott rendelkezésre az alapítvány terveinek a fedezésére, és akkor, 1992ben új fordulatot vett az egyetemalapítási gondolat. A már létező Pázmány Péter Hittudományi Akadémia továbbfejlesztését határozták el. Az Akadémia kari tanácsa elfoga dta a meglévő hittudományi kar mellé új, bölcsészettudományi kar alapításának a javaslatát. 1991. decemberi ülésén a püspöki kar és az Akadémia nagykancellárja ehhez megkapta a Vatikán nevelési kongregációja hozzájárulását. Az egyetem új részlege tanárképz ő intézetként megkezdte a munkáját mintegy 230 hallgatóval. Rendkívül rövid idő állt csak rendelkezésre a szervezésre. Többszörös túljelentkezés volt. Ez mutatja, hogy a társadalomnak igénye van ilyen egyetemre. Az egyetem azonban nem válogat felekezeti al apon, minden hallgatót felekezettől függetlenül vesz fel, ugyanúgy, ahogy más egyházi iskolák sem kérdezik ezt meg. A katolikus egyetemnek a szervezők által is elfogadott módon alá kell vetnie magát a semleges nemzetközi tudományos megmérettetésnek, és az általa kiadott okleveleket az állam csakis szigorú és az állami egyetemekével azonos módon elvégzett akkreditáció, vagyis valamennyi érvényes jogszabály betartása esetén ismerheti el. Az intézmény szellemiségével új színt jelent a magyar felsőoktatásban. A z egyetem vezetőinek véleményét is tolmácsolva úgy gondolom, hogy ez az intézmény nem más egyetemek ellen vagy főiskolák ellenében, nem azokat meghódítani akarván jött létre, hanem hogy segítse az átalakulóban lévő magyar felsőoktatást és kielégítse a magy ar társadalomban jelentkező igényeket. Kérem az Országgyűlést a határozati javaslat elfogadására. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem a kulturális bizottság jelen lévő tisztségviselőit, kíváne a bizottság előadót állí tani. – Nem. Köszönöm. Akkor a felszólalások következnek. Elsőként Hajdu Istvánné független kisgazda képviselő. Felszólaló: Dr. Hajdu Istvánné (FKgP) HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Felszólalásomat azzal a megjegyzés sel szeretném kezdeni, hogy igen hálás helyzetben vagyok most, mert egy olyan határozati javaslatról mondhatok véleményt, amelynek tartalmával messzemenően egyetértek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem létrejöttét és szervezeti továbbfejlesztését a Kisgazd apárt messzemenően támogatja.
