Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 26. kedd, a téli, rendkívüli ülésszak 8. napja - Az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (független)
717 háború áldozatainak védelmére vonatkozó an Genfben 1949. augusztus 12én kelt és az 1954. évi 32. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmények. A genfi egyezményekbe foglalt háborús bűncselekményeket a már hivatkozott 1968as New Yorki egyezmény elévülhetetlenné tette. A Ke reszténydemokrata Néppárt részéről általam benyújtott törvényjavaslat viszont az ENSZ nemzetközijogi bizottsága által készített és az ENSZ közgyűlésének az 1991. december 13i határozatával elfogadott kódexen alapul. E kódex az emberiség békéje és biztons ága elleni bűncselekményeket kodifikálja. A beterjesztett törvényjavaslat a kódex rendelkezéseinek egy részét kívánja beépíteni a hazai jogba. Mivel maga a kódex szövege tartalmazza a háborús bűncselekmények elévülhetetlenségét, valamint azt, hogy a bűncse lekmény kategóriára – összhangban az 1966ban elfogadott és az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával – nem érvényes a törvény visszaható hatályának a tilalma, a törvényjavaslat ezen elveket vitathatatlanná teszi. Ugyanakkor a törvényjavaslat nincs ellentétben az Alkotmány 57. § (4) bekezdésének rendelkezésével, amely kimondja a törvény visszaható hatályának a tilalmát, mivel – ugyancsak az Alkotmány 7. § (1) bekezdése értelmében – a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai és az általam hivatkozott ENSZkódex ilyen általánosan elismert szabály, nem azonosak a nemzetközi szerződésekkel, a melyek esetében ugyanis vitatott a hazai alkalmazás kérdése. Két azonos koncepciójú, de eltérő jogi megoldást nyújtó, ugyanakkor egyenértékű törvényjavaslatról van tehát szó. Mindezek alapján a Kormány által benyújtott törvényjavaslatot is természetesen tá mogatom. Végül szeretném megjegyezni, hogy e koncepció jegyében, amely szerint 1956ban Magyarországon háború volt, mert a Szovjetunió fegyveres ereje a magyar forradalmat és szabadságharcot háború során, háborús eszközökkel verte le, s annak során, valami nt az azt követő megtorlások alkalmával háborús bűncselekmények történtek, tehát ennek a koncepciónak a jegyében a Kereszténydemokrata Néppárt már a Kormány törvényjavaslatának benyújtása előtt erőfeszítéseket tett az igazságtétel megvalósítása érdekében. Itt utalni szeretnék arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt részéről még 1992. szeptember 1jei kelettel feljelentést tettünk az ügyészséghez az 1956. október 26án Mosonmagyaróváron történt tömeggyilkosság, azaz háborús bűncselekmény miatt. A nyomozást az ügyészség megtagadta, de eredményként közölhetem, hogy a napokban az ügyészség mégis tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Az Alkotmánybíróság előtt pedig folyamatban van egy beadványunk elbírálása, amely lehetővé tenné, hogy a forradalom leverését követő megtorlás során eldördült 22 sortűz túlélő, rokkant áldozatai kártérítési igénnyel élhessenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Mielőtt megadnám a következő felszólalónak a szót, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy biztos ítsák a tárgyaláshoz szükséges csendet. Köszönöm. Szólásra következik Dénes János független képviselő. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1956. november 4én a szovjet hadsereg aljasul, gyáván, hit szegő módon megtámadta az alvó fővárost. A kormány a hadicselekmények elől – mint köztudott – a jugoszláv követségre menekült, s az egyetlen, a hivatalban helyén maradt államminiszter Bibó
