Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. január 25. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 7. napja - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
703 Sikerült elér ni, hogy az irányárak meghatározásánál az A csoportban – ahol egyébként nincsen irányár – a terméktanáccsal egyetértésben kerülhet csak ez megállapításra. A B termékcsoportban a miniszter az irányárat a terméktanács véleménye alapján állapíthatja meg, s a C csoportban, amelyet valamennyi szakértő igen kis fontosságúnak tekintett, a terméktanács irányárat hirdethet meg, de csak a miniszterrel egyetértésben. Ezek látszólag fontos eredmények. Fontosak azért, mert sikerült a kormányzati munkába becsempészni a r észtvevők hozzászólási vagy pedig a résztvevők döntési jogosítványait, amik, azt hiszem, hogy végső soron abban, hogy a Kormányhoz fordulhatnak döntésért, talán elegendőek is lehetnének. Még egy rendkívül fontos eredményt sikerült elérni az exportengedélye zés kapcsán, amelynek eleinte kevés támogatója volt. Sikerült elérni, hogy kiviteli tilalmat csak akkor rendelhet el a miniszter a B és C csoportba tartozó termékkategóriáknál, ha piaci zavart vagy annak várható esélyét, vagy várható kialakulását kell ezze l megakadályozni. Nagyon fontosnak tartottam ezt a magam részéről végig a tárgyalás során azért, mert az elmúlt időszakban ismételten előfordult, hogy indokolatlanul és a termelők kárára tiltotta meg a kivitelt a kormányzat, a külgazdasági kapcsolatok mini sztere vagy az FMminiszter. Tulajdonképpen a tájékozatlanság, a helyzet rossz megítélésének az árát a termelők fizették meg. Ilyen fordult elő a '91es búzaexporttilalom kapcsán és a búzaértékesítés kapcsán, és ilyen esetre többször is számíthatunk akkor , hogyha a kiviteli engedélyek nincsenek törvény garanciájával kemény feltételekhez kötve. Mit nem sikerült elérni az eddigi tárgyalások során? Nem sikerült elérni a megegyezést a korábban említett szakemberek között, hiszen végső soron a bizottság és az a szakmai társaság, amely az előkészítést végezte, több esetben jutott odáig, hogy többségi szavazás elve alapján megálltak a tárgyalások, illetve látszott, hogy nem tudunk többet elérni. Nem sikerült elérni a garantált ár megfogalmazása kapcsán valóságos g aranciákat. Kánya képviselőtársam részletesen kifejtette, hogy ez garanciát jelent a termelőknek. (20.10) Én viszont úgy gondolom, hogy ezt nem sikerült megfogalmazni, ugyanis én arra számítok, hogy az együttes jelentés 13. pontjában elfogadott verziót fog adja el a Parlament. Ebben pedig az szerepel, hogy a piaci viszonyok figyelembevételével jogszabályban megállapított olyan minimumár, amelyhez a miniszter kvótát rendel el, valamint az így meghatározott mennyiségű és minőségű termék állami felvásárlására k ötelezettséget vállal. Tehát ebben nincsen semmilyen garancia. Itt arra van garancia, hogy azt a terméket felvásárolják, de nincs semmilyen garancia arra, hogy milyen áron. Erre vonatkozóan van egy javaslata Kőrösi képviselőtársunknak. Ő elmegy addig, hogy a garantált árban megfogalmazza vagy meg kívánja fogalmazni, vagy szeretné, ha ez bekerülne a törvénytervezetbe, hogy a garantált ár a termelési költségekre garanciát nyújt átlagos körülmények között. Ezt nem sikerült elérni, de nem sikerült elérni a gara ntált ár megközelítését az érdekképviseletek, vagy ha úgy tetszik, a terméktanácsok oldaláról sem, hiszen nem sikerült belefogalmazni a törvény egyetlenegy paragrafusába sem azt, hogy a garantált árhoz is valamilyen hozzájárulás szükséges. Tehát fontos ez a garantált ár, és ez a termékkör is fontos, de valójában itt a mindenkori politikai, pénzügyi helyzettől függően lehetősége van a kormányzatnak arra, hogy ez a garantált ár, ha úgy tetszik, ne jelentsen garanciát. Nem sikerült elérni szigorúbb megfogalmaz ást, mint azt, hogy az egyes irányáraknál, kiviteli támogatási, tilalmi rendszereknél szerződéskötési kényszert érjünk el, minek az a vége, hogy a miniszter szerződést köthet az illetékesekkel, de nem köteles szerződést kötni. Tehát elméletileg itt is van egy olyan lehetőség, hogy a résztvevők akaratával ellentétes döntés is születhet, hiszen a szerződéskötési kötelezettség nincsen előírva ebben a törvényben.
