Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
71 A javaslatok közül egy összefoglaló, k omplex javaslatra szeretnék nagyon röviden még egyszer visszatérni a plenáris ülésen, két okból. Egyfelől azért, hogy megkíséreljem önöket meggyőzni arról, hogy ez a javaslat célszerű lenne, ha végiggondolásra, esetleg elfogadásra kerülne. Másodszor pedig azért, mert ebben a kérdésben a gazdasági bizottságnak született egy állásfoglalása, amely a bizottsági előadó ismertetésében sajnos nem hangzott el, úgyhogy kénytelen vagyok én elmondani. Ahogy az általános vitában több hozzászóló is rámutatott, ez a törv ényjavaslat hét, egymástól függetlenül készült szabályozásnak egy dokumentumban történő foglalásaként jött létre. Ennek megfelelően számos pontatlan, egymásnak ellentmondó megfogalmazást tartalmaz, sok benne az ismétlés és sok benne az olyan elem, amely eg y szép törvénybe biztos nem került volna bele. Feltételezhető, hogy az államháztartásról szóló törvény elfogadását követően a tárcáknak, illetve az összesítést végző Pénzügyminisztériumnak ideje sem volt arra, hogy a hét törvényjavaslat összefésülését el t udja végezni, és ezért maradt benn számos ilyen szépséghiba a dokumentumban. Mi egy olyan javaslatot tettünk le, amelyik megkísérelte a hét alapra vonatkozó szabályok közül az általánosítható szabályokat külön kiemelni. Ezért a törvényjavaslatnak egy új el ső részére tettünk javaslatot azzal, hogy az egyes konkrét alapokra vonatkozó szabályok a továbbiakban kerüljenek specifikusabb megfogalmazásra. Ez az új, általános szabályokat megfogalmazó első rész a következő gondolatkörökre épül. Az első gondolatkör sz ervezeti kérdéseket tartalmaz, amelyben kimondja azt, hogy a miniszter egy tárcaközi szervezet működtetésével, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleti szervek bevonásával, illetve az érintett területi önkormányzatokkal együttműködve végzi az alap kezelésének tevékenységét. A bizottság ügyrendjét a miniszterre bízzuk, ő határozza meg, illetve az alap pénzének kezelésére vonatkozó szabályra teszünk javaslatot. Az általános szabályok között megkíséreljük lerögzíteni azt, hogy pályázatot kell kiírni. A pályázatkiírásnak milyen alapvető szempontoknak kell eleget tennie és a pályázat alapján a benyújtott pályázati anyagok elbírálása milyen módszerrel történjék. Az általános szabályok közé tartozik az is, hogy az alap működését az Állami Számvevőszéknek ke ll ellenőriznie, illetve a Parlament előtt történő beszámolás az egyes alapok részéről hogyan történjék. Javaslatot teszünk végül arra, hogy az alapok megszüntetésével kapcsolatban az Országgyűlés milyen módon intézkedhet, amennyiben erre sor kerül. Egy kü lön fejezetet, külön paragrafust szántunk az alap forrásaira vonatkozó általános szabályoknak. Ennek a lényege gyakorlatilag megegyezik mind a hét alapról szóló speciális szabályokkal, hiszen ezek a szabályok rendszeresen átfedik egymást. Ennek megfelelően azt szeretnénk kimondani, hogy amennyiben a konkrét szabályok másként nem rendelkeznek, úgy az alap forrásai közé tartoznak az állami költségvetésből származó, az éves költségvetési törvényben megszavazott támogatások, valamint az előző évek pénzmaradvány ai, az adott esetben a korábbi években kormányhatározattal létesített alapokból 1992. december 31én még rendelkezésre álló összegek, továbbá a külföldi, belföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és természetes személyek befizetései, a v isszterhesen nyújtott támogatásokból származó visszafizetések, eljárási díjak, különböző büntető és más illetékek. Ez valamennyi alapnál körülbelül ebben a struktúrában egyébként felsorolásra kerülne. Abban az esetben, ha közösen fogalmazzuk meg, akkor az eltéréseket konkrétan az egyes speciális alapoknál meg lehetne fogalmazni. Végül az alap felhasználásának általános szabályait tartalmazza egy paragrafus, amelyik kitérne arra, hogy milyen időszakra adhat ki, vállalhat kötelezettséget ez az alap. (16.00) Tehát ne következhessen be az, hogy parlamenti jóváhagyás nélkül több évre elkötelezze magát az egyes alapok alapján a miniszter.
