Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
59 Ugyanakkor azt hiszem, valamen nyien, amikor végigutazunk hétről hétre az országban, látjuk, hogy ezt az országot valósággal elöntötte a szemét. Én Nyíregyháza és Budapest között legalább 67 helyen csak a sínek mellett látom, amikor nádasokat, gödröket igen ocsmány látványú szeméttel t öltenek fel. Azt hiszem, hogy ezt külföld előtt is nagyon kell szégyellnünk, és valamilyen módon hozzá kell fognunk ennek a kérdésnek a megoldásához. Hadd adjak egy kis szemétkörképet. Magyarországon 100 millió tonna termelői és szolgáltatási ágazatból szá rmazó szemét keletkezik, aminek mindössze csak az 50%át tudjuk hasznosítani, hiszen ez volna a szemét kezelésének a legoptimálisabb módja. Veszélyes hulladék mintegy 34 millió tonna keletkezik, és meg kell mondanom, hogy ennek a legotrombább szemétnek mi ndössze 70%át tudjuk kellő színvonalon megsemmisíteni, és 30%a egyáltalán nem rendezett. Az a szemét, amit a vonatból látunk, az a települési szilárd szemét, ez 23 millió tonnát tesz ki, aminek 30%a eleve kezeletlen, 70%át kezelik ugyan, de a kezelt sz emét 8085%át lerakással kezelik. A 2800 magyarországi szemétlerakónak mindössze 10%a felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek. Én nagyon szeretném, hogyha ez a támogatandó célok közé bekerülne. El kell mondanom még, azt tekintenénk korszer ű szilárdszemétmegsemmisítőnek, amelyet a környezetvédelmi felügyelőség annak minősít. Hadd mondjam el néhány ismérvét: ezek nagy volumenűek, teljesen zártak, a kibocsátott gázok szűrésére alkalmasak, és amellett energiaszolgáltatást is nyújtanának. 28as szám alatt az ehhez csatlakozó módosító indítvány azt mondja ki, hogy amennyiben több település közösen épít, akkor ne a szokványos 10, hanem még +10% támogatásban részesüljenek. Végül, a negyedik módosító indítvány – amit 111es szám alatt találnak meg – azokra a szétvált községekre vonatkozik, amelyeknek a lakosságszáma meghaladja az 1500at, és azáltal vesztették el az orvosukat és orvosi rendelőjüket, mert éltek azzal a szabadsággal, hogy a korábban erőszakkal összeszuszakolt önkormányzatok a lakosság szabad akaratából szétváltak. Ennek a szabadságnak nagyon gyakran megadták az árát a települések, és gyakran ott maradtak például orvos és orvosi rendelő nélkül. Érthető a lakosok ez irányú törekvése. Hadd mondjam el, hogy nem túlzott számú igényről van sz ó, mert Magyarországon az elmúlt három évben 60 település vált szét, és az általam a javaslatban kedvezményezett kategória – 1500 és 5000 fő közöttiek – mindössze 13 van. Én azért kezdeményezem ezt, mert a saját választókerületemben két olyan település van , amelyik így maradt orvos és orvosi rendelő nélkül, és azt gondolom, méltányos volna ezeket a kéréseket meghallgatni. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr.Török Ferenc képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövets ége. Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretnék köszönetet mondani Boros László képviselőtársamnak, aki az előzőekben a 8409es szám alatt benyújtott módosító javaslatomat a lakásépítés támogatása kapcsán úgy aposztrofálta, hogy indokolni sem kell, mert egy olyan jó javaslat. (15.00) Én mégis szeretném egynéhány szóban ezt megindokolni. Nem tudom, az elnök úr vagy a tisztelt Házban lévő képviselők ismerike azt a játékot, hog y "Itt a piros – hol a piros?" Ez egy népnemzeti játék – gyengébbek kedvéért: az aluljárókban vagy piacokon játsszák. Van egy bankos, segédlettel, van egy balek, akinek el kell találni, hogy hol van a piros – ez egy ilyen egyszerű játék. Na most, ezt a ját ékot játssza – én úgy érzem – a Kormány. A jelenlegi felállásban a Kormány adja a bankot, a