Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 29. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat részletes vitájának újra megnyitása - ELNÖK (Szabad György):
357 mintegy 100 milliárd forintos összfo rgalmat jelent, melyet közel 28 milliárd forint saját vagyonnal és 7 milliárd forint külső forrással hoz létre. Ebben a nehéz helyzetben a vasmű számára elviselhetetlen terhet jelent a korábbi évek kormányzati politikája alapján megvalósított nagyberuházás ok után 2003ig fizetendő, még meglévő, kereken 11,5 milliárd forint járadék. A válság leküzdésére a részvénytársaság megfogalmazta stratégiai céljait, nevezetesen: folyamatos technológiai megújulás és termékszerkezetváltás a működés racionalizálása melle tt, a feldolgozottsági fok és a hozzáadott érték növelése, új, jövedelmezőbb üzletágak alapítása, a kapacitások csökkentése a korszerűtlen és gazdaságtalan berendezések leállítása révén. Mindezeket a célokat, amelyek piaci oldalról megalapozottak, a vasmű csak jelentős pótlólagos tőkebevonással érheti el. Az előzőekben ismertetett stratégiai célrendszer és annak megvalósulása teszi lehetővé a Dunaferrre vonatkozó kormányzati privatizációs határozatok végrehajtását. Az előrejelzések szerint a vállalatcsopor t termékei iránti belföldi kereslet, termékcsoportonként erősen differenciálódva, 3 – 5 éven belül elérheti az az 1989. évi felhasználás 80%át. Mindezek elengedhetetlen feltétele a kötelezettségek javasolt átalakítása. Ez lehetővé teszi, hogy a részvénytárs aság gazdálkodását eredményesebb pályára állítsa, és így mód nyíljék a kapacitások csökkentésére, a műszaki és környezetvédelmi fejlesztésekre. A javasolt adósságátrendezés a költségvetés 1992. évi bevételeit nem csökkenti, mert a Dunaferr fizetési kötelez ettségének teljesítésével a költségvetés kidolgozása során az Állami Fejlesztési Intézet eleve nem számolt, az átütemezés pedig csak a bevételek időbeli eltolódását jelenti. A vasmű helyzetének értékelése során természetesen a Kormány számot vetett azzal a lehetőséggel is, hogy a járadékfizetési kötelezettség változatlan megtartása milyen következménnyel járna a költségvetés számára. Egyértelműen megállapítható, hogy ebben az esetben az államháztartás bevételei nagyobb mértékben csökkennének és jelentős töb bletkiadások is terhelnék azt. Könnyen belátható ez, hiszen a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem tudó részvénytársaság nem képes sikeres csődegyezséget kötni fő hitelezőjével, ezért a felszámolási eljárás elkerülhetetlen. Ennek során az állami köv etelések megtérülésének az aránya jóval rosszabb képet mutat, mint amit a javasolt adósságátalakítási koncepció tartalmaz, és ehhez hozzá kellene számítanunk az elbocsátások morális következményeit, anyagi következményeit a végkielégítés és a munkanélkülijáradék formájában. Fentiekre való tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Dunaferr járadékfizetési kötelezettségének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad Gy örgy) : Köszönöm. Minthogy Bakó Lajos a költségvetési bizottság nevében mindkét javaslattal kapcsolatban észrevételeket tett, megkérdezem, kívánjae előbbi felszólalását kiegészíteni. (Nem.) Nem kívánja. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván részükrő l a vitában felszólalni. (Senki.) Senki nem jelentkezett, így a vitát azzal zárom le, hogy a határozathozatalra előreláthatólag az interpellációk után sor kerül. A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat részletes vitájának újra megnyitása ELNÖK (Szabad György) :
