Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 27. vasárnap, a téli, rendkívüli ülésszak 4. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
332 FIDESZfrakció véleménye az, hogy a rádiózás és a televíziózás terén is a piac és a verseny hozhatja létre a közönség, a hallgatók, a nézők számára a legtöbb színvonalas, érdekes, értékes dolgot. (15.20) Különösen akkor – hozzáteszem – , hogyh a ez a verseny valóban egy sokszínű verseny tud lenni, tehát olyan rendszert tudunk, olyan rendszerpiac létrehozását tudjuk elősegíteni ezzel a törvénnyel, amiben a frekvenciák útján és a kábelhálózatok útján terjesztett legkülönbözőbb – helyi, regionális, országos – közszolgálati kereskedelmi és nonprofit elven működő rádiók és televíziók tudják a különböző szórakoztató vagy művészeti és egyéb programjaikat reklámokból finanszírozva, vagy pedig önkormányzati, költségvetési támogatásból finanszírozva, vagy szponzorok által támogatva, finanszírozva, létrehozott műsoraikkal a közönséget szolgálni, és a közönségnek olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek elsősorban a másik versengő szolgáltatás által fognak megítéltetni, és ezért van remény arra szerintünk, ho gy itt is a verseny hozhatja a legáldásosabb hatásokat. Ehhez még azt szeretném elmondani, hogy a FIDESZ koncepciója szerint a rádiózásban és a televíziózásban is a sajtószabadság elvéből kell kiindulnunk. Abból kell kiindulnunk, hogy a rádiózás és a telev íziózás terén a sajtószabadságot csak a lehető legszűkebb, legkivételesebb korlátokkal szabad korlátoznunk, olyan korlátokkal, amik egyrészt a frekvenciakészlet szűkösségéből fakadnak, tehát abból fakadnak, hogy a frekvencia nem végtelen számban áll a rend elkezésünkre. Tehát nem az a helyzet, mint az írott sajtó piacán, hogy mindenki csinálhat egy újságot elméletileg, és aztán a piac dönti el, hogy melyik újság marad életben és melyik nem – illetve ilyen módon a fogyasztók is döntik el – , de a kábelhálózato k útján való terjesztés lehetőségére ez a frekvenciaszűkösség már nem igaz. Tehát ez jelenthet csak egy kivételes korlátot, speciális korlátot a sajtószabadság elvéhez képest, illetve olyan korlátozásokat lehet még kivételesen mérlegelni, amelyek a rádió é s televízió speciális jellegéből fakadnak, tehát abból, hogy nagyon nagy hatású eszközökről van szó, amelyek a gondolkodásmódunkat nagyon erősen befolyásolják. Hiszen a legutóbbi időkben, években tapasztalhattuk azt, hogy háborúkat nézhetünk egyenes helysz íni közvetítésben, és a hírek a televízión keresztül jelennek meg számunkra elsősorban, és az egész világ a televízión keresztül jelenik meg számunkra elsősorban; és ez olyan tömeghatást fejt ki, hogy ezért lehetnek olyan kivételes, speciális korlátozások elfogadhatók, amelyek az európai szabályozásokban, különböző – az Európa Tanács által és az Európai Közösség miniszteri bizottsága által elfogadott – ajánlásokban is szerepelnek. De ezek – hangsúlyozom – csak kivételes korlátok lehetnek, és az alapelv, a k iindulópont a mi számunkra – a FIDESZ számára – az, hogy szabadon lehessen rádiózni, televíziózni ebben az országban, és nemcsak hallgatni, nézni az adásokat, hanem lehessen csinálni is rádiót és televíziót. Nonprofit rádiót és televíziót csinálhasson mond juk, egy zenekedvelő ember egy kisvárosban, vagy kis közösségek csinálhassanak ilyen rádiókat, a kereskedelmi rádiók és televíziók szabad versenyt folytathassanak, és a közszolgálati rádiók és televíziók pedig költségvetési vagy önkormányzati támogatással hozhassanak létre a törvény szerint olyan értékeket is, és olyan kulturális, művészeti, egyéb információs szolgáltatásokat garantáltan nyújtsanak, ami esetleg a kereskedelmi szférában kevésbé jelenik meg. Tehát a mi koncepciónk egy ilyen sokszínű médiapiac nak a létrehozása, és akkor tudjuk ezt a törvényjavaslatot majd támogatni, hogyha az elkészült összegző jelentés, a szavazási forgatókönyv alapján úgy látjuk, hogy egy ilyen médiapiacot, a rádiózásnak és a televíziózásnak egy ilyen piacát lehet ezzel a tör vénnyel és a kapcsolódó törvényekkel létrehozni. A másik fő szempont, ami a mi döntésünket befolyásolni fogja, az pedig az, hogy ennek az előbb általam felvázolni kissé megkísérelt piacnak a két – jelenleg mindenképpen fő – szereplőjét jelentő intézmény, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, az egyoldalú befolyásoktól mentesen működhessen. Ezt az Alkotmánybíróságnak számtalanszor hivatkozott döntése teljesen egyértelműen előírta, hogy a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak úgy kell működnie, olyan törvé nyi garanciákkal kell körülbástyázva lennie, hogy semmilyen – se politikai, se gazdasági, se egyéb –