Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - A szövetkezetekről szóló 1991. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8026-os szám) általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GAÁL ANTAL, DR. (MDF)
179 volt, és soha többet nem működhet tovább az az úgynevez ett kolhoztípusú szövetkezet, ami működött 40 évig. Amíg ezt a két mondatot mindenki el nem fogadja… És ez a kályha, azt hiszem, ebben egyetért velem Juhász Pál is, Kis Zoltán is. Én azt is tudom, sokszor demagógiával voltak vádolva akár az ellenzéki padok ban is azok, akik azt mondták, hogy ebből a mezőgazdaságnak működni kell. Ez egy alapfeltétel. Ezt támogatni kell. A mezőgazdaságban rengeteg kiszolgáltatott ember van, tag és nem tag egyaránt. Ezeknek egzisztenciálisan valamilyen formában, nem szociális h álóként, de valamilyen formában legalább a lehetőséget meg kell adni, hogy tovább tudjanak élni és dolgozni. Ha ez mind igaz, ezekben egyetértek valamennyi ellenzéki képviselő mondandójával. Sok mindenben azután nem értek egyet. Nem értek egyet a megoldást illetően, mert módosító javaslatom nem nyúl ahhoz a kérdéshez, pedig három ponton szerettem volna, vagy szeretném, hogyha módosítanánk az átalakulási törvényt, nem érinti a kívülállókat. Tehát nem óhajt új tulajdonosokat beemelni. Ugyanakkor egyet érint. És itt hivatkozom az ellenzéki képviselőtársaim indoklásaira. Nagyon szépen be lehetne az ő indoklásaikat építeni az én indoklási rendszerembe. Mégpedig az, hogy a mai vidék hangulatában, a mai tsztagok lehetőségei között nagyon kevés, sajnos, nagyon kevé s azoknak a száma, akik tudatosan merik vállalni azt, hogy szövetkezeti formában, kisebb, racionálisabb szövetkezetek – itt kapcsolódok ahhoz, amit Juhász Pál mondott – , hogy elmozdítsuk a szakszövetkezetet egy olyan irányba, ami életképes mint szövetkezet , ilyen irányba tereljük a gazdálkodást anélkül, hogy különösebben pressziót akarnánk a törvénnyel a szövetkezet vagy nem szövetkezet irányában gyakorolni. Ezek nélkül az én módosító javaslataim nélkül luk van a szövetkezeti átalakulási törvényen. Olyan lu k, amely nélkül ezeket az életképes egyéb, kisebb szövetkezeteket egyszerűen nem lehet megalakítani. Ez ellen senki sem jogilag, sem szakmailag ellenérvet nem mondott az elmúlt többórás, vagy már többnapos vitában, cikkben nem olvastam, és azt hiszem, most már a hátralévő időben sem fogok hallani. És ez a lényeg. Ezeket a lukakat el kell tüntetni még akkor is, hogyha 9 nap van hátra. Az más lapra tartozik, hogy már egy hónappal ezelőtt adtam be én is a törvényjavaslatomat. Zsiros Géza módosító javaslata Csé falvay úrhoz, amely három hónapos meghosszabbítást kért, még tulajdonképpen ezt is bizonyos értelemben áthidalná. Az alkotmányügyi bizottságban, mikor a törvényjavaslatom általános vitára bocsátásáról volt a vita, a minisztérium, az FM szakértője azt az ál láspontot képviselte, illetve azt közölte – pontosítok – , hogy tulajdonképpen igaz, hogy 1500 termelőszövetkezet zöme nem nyújtotta be a Cégbírósághoz azon egyszerű oknál fogva, mert technikailag így jött ki a lépés, és év végére halasztotta. (20.30) Tehát még azt is elismerte, hogy a termelőszövetkezetek zöme a Cégbírósághoz való benyújtás előtt álló stádiumban van. Tehát még ez sem volt teljesen megfelelő ahhoz a képhez, amit itt hallottam, hogy hiszen lezajlott folyamatról van szó. A másik. Akármilyen tö rvényt hoz ez a Parlament – gondoljunk az önkormányzati törvényre vagy bármelyik más törvényre, akár a banktörvényre – , ha ezer hibája is van, az élet megadja a lehetőséget ismételten korrigálni ezt a törvényt, akár többször is. Akár ebben a négyéves ciklu sban, akár a következő ciklusban. Az átmeneti törvénnyel végleges állapotot hozunk létre. Olyan végleges állapotot, amit nem tudunk korrigálni. Ezért most itt, mielőtt még elmondom a törvénymódosító javaslatom három pontját, le kell szögeznem azt, hogy ren dkívül téves nézet az, amit még az Igazságügyi Minisztérium és az FM részéről is hallottam, és itt is több képviselőtársam elmondta mint ötletet – nagyon rossz és jogilag elképzelhetetlennek tartom – , hogy az I. számú szövetkezeti törvényt kellene majd áta lakítanunk a jövő év elején. Az egész törvénykezésünknek, a két törvénynek a célja az, hogy piackonform mezőgazdaságot létesítsünk. Az a szövetkezeti törvény, amit meghoztunk, többékevésbé ennek megfelel. A szövetkezeti törvénybe nem építhetünk bele utóla g olyan momentumokat, amik ellenkeznek a gazdasági társaságok működési rendjével, az ésszerű gazdálkodással; ami ismeretlen a világ minden
