Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - A szövetkezetekről szóló 1991. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (7195-ös szám) általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója:
166 Eddig tulajdonképpen jogi és alkotmányügyi szempontból indokoltam, de erkölcsi szempontból is kell indokolni. Meg kell vizsgálnunk, tulajdonképpen kik azok a kívülálló üzletrésztulajdonosok, akiknek az érdekében az indítványt megtettem. Amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket létrehozták, megtörtént a mezőgazdaság általános kollektivizálása, akko r be kellett lépni a parasztoknak a termelőszövetkezetbe, és ezek elődjei voltak azok, mondhatom, a parasztságnak a krémje, a legszorgalmasabb rétege, akik vagyonkát gyűjtöttek, s ezt a vagyont be kellett, vinniük a termelőszövetkezetbe. És ezek a szorgalm as emberek osztályidegennek voltak tekinthetők, és rájuk ragasztották a kulák bélyeget, s ezeknek a gyermekei nem is igen tanulhattak tovább. Valamerre el kellett hogy kerüljenek, mert a termelőszövetkezetekben nem volt lehetőségük az érvényesülésre. Vagy szakmát tanultak, vagy elmentek munkára, dolgoztak, s utána kezdték el az újbóli fölvételi próbálkozást az egyetemeken vagy főiskolákon. Ezek az emberek, akik most szeretnék az őseik foglalkozását folytatni, akik azt az egzisztenciát szeretnék megteremteni ebből a kis járandóságból, üzletrészből, ami most jutna nekik, szeretnének kezdeni valamit, újból gazdálkodni, ezek csak úgy juthatnak földhöz, hogy kárpótlás útján majd árverezni fognak, vagy már árvereztek, és lesz nekik földjük. De a földhöz kell valam i vagyon, amivel tulajdonképpen üzemeltetni lehet egy kis gazdaságot. Ő ezzel az üzletrésszel csak akkor tud boldogulni, ha ezt mobilizálni tudja. Ha bennmarad a termelőszövetkezetben, akkor egyáltalán hozzá sem férhet. A törvény nem ad lehetőséget arra, h ogy egy kívülálló az üzletrészét kivegye. Géczi tisztelt képviselőtársam említette azt, hogy itt azt is el kellett volna mondani Zsiros Géza képviselőtársam indítványa kapcsán, hogy a kiválókra nagyon kemény problémák fognak hárulni, várnak, mert majd fölv ásárolják esetleg másoknak az üzletrészét. Ezek a szerencsétlen emberek, akik részaránytulajdonosok, nem tudták eladni az üzletrészüket, mert nem volt, aki megvegye. Jelenleg olyan lehetőség van, hogy akik jelenleg tagok, azok mehetnek, azok azt mobilizál hatják, ha egyáltalán ki akarnak válni a tszből, bejelentették volna a szándékukat. De aki nem jelentette be a szándékát a kiválásra, az már nem fogja megvenni, mert mit kezd vele. Az új szövetkezeti törvény szerint akik nem válnak ki a termelőszövetkezet ből, azok már csak a bevitt eszközeiket hozhatják ki majd az új szövetkezetből, meg azt a részjegyet, amit tulajdonképpen bevittek. Az üzletrészre keresztet is vethetnek, ott fog maradni. Én ilyen erkölcsi szempontból is világítottam meg ezt a dolgot, és s zeretném, ha ez megértésre találna, s képviselőtársaim elfogadnák ezt az indítványt. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Zsupos Lajos képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Zsupos Lajos, a mezőgazd asági bizottság előadója ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat lényegét Cséfalvay Gyula képviselőtársam részletesen elmondta; megoldást próbál adni egy olyan kétségtelenül neuralgikus pontra, a z átalakulásra, ami meglehetősen nehéz dolog. A bizottsági vitában lényegében a törvényjavaslat támogatói ezzel kapcsolatban elmondták azt, hogy a jelenlegi állapot, amikor csupán a papírhoz jut hozzá, a vagyonrészhez, és nem konvertálhatja ezt a vagyonrés zt vagyontárgyra, ez a mai körülmények között azzal járhat, hogy a szövetkezetek egy része, amelyik éppen vissza akar ezzel élni, erre nem fog fizetni osztalékot, tehát effektíve ingyen használja a szövetkezet azt a vagyontárgyat, hisz nem köteles rá oszta lékot fizetni. De ha tovább sarkítjuk ezt a folyamatot, azt is megteheti, hogy szabályszerűen feléli ezt az egész vagyont, s ezzel mintegy el is úszott az egész vagyonrész, és ez kétségtelenül így igaz.
