Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOCSENDA ANTAL (FKgP)
149 hosszú távon lehetővé teszik az országos közúthálózat működőképességének megőrzését, és elősegítik a fejlesztési elmaradások fokozatos felszámolását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Köv etkezik Kocsenda Antal képviselő úr a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Kocsenda Antal (FKgP) KOCSENDA ANTAL (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az útalapról ez év május elején alkottunk törvényt, s h ogy újra tárgysorozatba került, annak több oka van. Egyfelől összhangba kell hozni az államháztartási törvénnyel, a Központi Statisztikai Hivatal ipari termékjegyzéke és szolgáltatások jegyzéke által kiváltott korrekciókhoz is alkalmazni kell, mint ahogy e rre képviselőtársam már utalt és megjegyzést tett. (18.10) Az előttünk lévő útalaptörvény módosításáról szóló törvényjavaslat az előzőekben vázolt okokon túl is több problémát vet fel, amiért foglalkoznunk kell vele. Közútjaink állapotát jól ismerjük. Sajn os, tény – a nagyon kevés autópályát és egykét kiemelt főutat leszámítva – , útjaink zöme túlzsúfolt, és nem képes kellő ütemben átereszteni az egyre növekvő forgalmat. Arról nem is beszélve, hogy tengelytörés veszélye áll fenn, és nyaktörő mutatványokat i gényel egyegy úton végighaladni. Ahhoz, hogy ez az állapot számottevően megváltozzon, sokkal több forrásra lenne szükség. E források előteremtése fedezetéül a költségvetés kiadásai tovább nem növelhetők. Mint tudjuk, az országos közúthálózat építésére, fe nntartására és üzemeltetésére fordított pénzeszközök reálértékben évről évre csökkennek. Magyaroszág a nemzetközi közútforgalom nagy áteresztője. Mind a turisztikai, mind a kereskedelmi célú tranzitforgalom egyéb előnyei mellett nagy, helyenként már az elv iselhetőség határát súroló terheket ró hazánk útjaira. Ha azt akarjuk, hogy ez a forgalom sem a zsúfoltság, sem pedig az utak rossz állapota miatt ne kerüljön el minket, fejleszteni kell, és talán még ennél is nagyobb mértékben kell óvni útjaink jelenlegi állapotát. Meg kell oldani, hogy az országot átszelő tranzitutak minél nagyobb mértékben és számban, hosszúságban legyenek autópályák, többsávos utak, és azt is, hogy minél több helyen kerüljék el a lakott területeket az ott élők egészsége, biztonsága, nyu galma megóvása érdekében. Több hídra is szükség lenne. Ezekkel alternatívákat kínálhatnánk az útvonalválasztásra, csökkentve más utak leterheltségét. Itt csak utalni szeretnék a Mohács térségébe tervezett híd megépítésére, amely Bács megye és Baranya megye összeköttetését szolgálná. 1996ban világkiállítást rendez az ország. Reményeink szerint több millióan keresik fel hazánkat, és biztosak lehetünk abban, hogy a látogatók nem elhanyagolható része közutakon érkezik hozzánk. Az ország mutatkozik be az expo a lkalmával, és a vidéki rendezvények is zömmel közúton lesznek megközelíthetők. Ahhoz, hogy nívósan tudjuk kielégíteni az igényeiket, ahhoz hozzátartozik a kényelmes utazások biztosítása is. Rendkívüli fontosságú kerékpárútjaink hoszszának növelése is. A la kosság szemléletváltozása is szükséges ahhoz, hogy felcseréljék az eddig megszokott négykerekű járműveket kétkerekűre. Ha a kerékpárutak biztonságban el tudják juttatni a rajta utazókat céljukhoz, minden bizonnyal sokan választanák e biztonságos, egészsége s és nem utolsósorban olcsóbb közlekedési módot. Ezért szükségesnek ítéljük, hogy az útalapból kerékpárutak építésére is fordítsunk. A kerékpárutak fontosságára utalt Rajkai Zsolt államtitkár úr és Szendrei László képviselő úr is. Sok indokot lehetne még f elsorolni amellett, hogy miért van szükség az útalapra. Tudjuk, az útépítésre és fenntartásra kiírt koncessziós pályázatok jelenleg még nem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Miért nem?
