Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szabad György): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szabad György): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
143 Melyek ezek? A teljesség igénye nél kül talán két vagy három ilyen szembetűnő anomáliát leszek kénytelen megemlíteni. Az egyik a törvényjavaslatnak a 4.§a, amely kimondja, hogy az alap felhasználásáról a földművelésügyi miniszter jogosult rendelkezni. Most minden egyes alapnál külön paragra fus foglalkozik azzal – például az állattenyésztési alapnál a 11. §, a földművelési alapnál a 14. § és így tovább, minden egyes alapnál egy törvényhely foglalkozik azzal – , hogy mire lehet az alapot felhasználni. Akkor ezek után fölmerül a kérdés, hogyha a z egyes alapoknál szabályozódik az, hogy mire használhatók föl az alapok, akkor mi az értelme annak a 4.§nak, amely általános részként lerögzíti, hogy az alapok felhasználásáról a földművelési miniszter jogosult rendelkezni. Ez már egy ilyen belső ellentm ondás a törvényben. De továbbmegyek, mert még ennél súlyosabb is van, nevezetesen az, hogy az alapok fölött általában kuratóriumok rendelkeznek. Tehát valamiféle közösségnek, a kuratóriumnak kell dönteni az alap felhasználásáról. Ez az egyes elkülönített á llami alapokról szóló törvényjavaslatban így is van, így van megszövegezve. Ebben a törvényjavaslatban pedig a miniszter egyszemélyesen dönt a fölhasználásról. Ez teljesen ellentétes a többi alapról szóló jogszabálytervezettel, de ugyanígy ellentétes az al apokról általában kialakult jogi koncepcióval is. De ennél még tovább is megy ez a törvényjavaslat, és meg kell mondanom, hogy ez a humornak egyik forrását is képezte számomra. Mégpedig nem is lebecsülendőt. Kérem szépen, azt mondja a törvényjavaslat, ismé t csak ez a 4. §, hogy az alap kezelője a Földművelésügyi Minisztérium. Hát az összes többi alapnak, de a világon mindenütt is az alapoknak a kezelője általában egy bank, egy pénzintézet. Hogy milyen alapon veszi át egy pénzintézetnek a funkcióját a Földmű velésügyi Minisztérium, ez szerintem egy olyan szereptévesztés, amely majd később, későbbi jogászgenerációk számára lesz egy rendkívüli kuriózum. Elég sok szó esett a vadászati jognak és ennek a törvényjavaslatnak a problematikájáról. (17.30) Nem szeretném annyira körbejárni ezt a témát, annyi sok szó esett róla, hogy nem szeretnék ebbe belemenni, de egy gondolatot megfontolásra ajánlok. A miniszter úr is, és Bánffy György igen tisztelt képviselőtársam is arra hivatkoztak, hogy ebben az alapokról szóló törv ényjavaslatban ezek itt csak átmeneti szabályok, mert hiszen majd a végleges rendelkezés úgyis dönteni fog arról, hogy a vadászati jogot ki gyakorolja, kié legyen a vadászati jog. Én amennyire régi egyetemi tanulmányaimból emlékszem, a vadászati jog általá ban mindenütt Európában a föld tulajdonosát illeti meg. Ha olyan nagyon elgondolkodunk afölött, hogy Európához kell csatlakoznunk, illetve ezen nemcsak elgondolkodunk, hanem ez valamennyiünk szándéka is, akkor ezt meg kéne fontolni, hogyha valóban a föld t ulajdonosáé a vadászati jog, akkor milyen alapon beszélünk az állam vadászati jogáról? Az államnak vadászati joga legfeljebb annyiban van, amennyiben állami földtulajdon van, tehát itt sokkal generálisabb a tulajdonhoz csatolás, mint az államhoz csatolás, mert hiszen remélhetőleg egy piacgazdaságban az államnak nem lesz annyi földtulajdona, mint jelenleg van, vagy volt ezelőtt húsz évvel. Következésképp ez a koncepció alapvetően téves, amit ez a törvényjavaslat sugall, és itt elhangzottak különféle vélemény ek, hogy mi ennek az oka. Én anélkül, hogy rosszhiszemű szeretnék lenni, de ez úgy is tekinthető, mint egy elővágás, mert most belecsempészik ezt ebbe a törvénybe, el akarják velünk fogadtatni, és majd egy fél év múlva azt fogják mondani, hogy kérem, önök szavazták meg ezt a törvényhelyet, hogy az államnak van vadászati joga. Ezért én ebben a tekintetben rendkívül nagy óvatosságra inteném igen tisztelt képviselőtársaimat, és nagyon ellenezném, hogy ezt így a jelenlegi törvény szövegében elfogadjuk, mert egy fél év múlva egy hivatkozási alap lesz arra, hogy ezt majd még egyszer elfogadtassák velünk egy általánosabb formában. (Taps az ellenzék soraiban.) Befejezésként még egy gondolatot szeretnék megfontolásra ajánlani. Elkerülte képviselőtársaim figyelmét tal án, vagy legalábbis ez idáig a hozzászólásokban nem kaptak elég teret a törvény
