Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
140 Ez a megoldás többek között logikátlan is, ha az egységes élőhelygazdálkodásban gondolkodunk. Az erdőt ugyanis csak olyan mértékben szabad a közvetlen anyagi szükségletek kielégítésére igénybe venni, vagyis fát termelni, vadat tartani, legeltetni, hogy az az erdei ökoszisztémában irreverzíbilis folyamatot ne indítson el. Márpedig az eddigi hibás gyakorlat miatt ez a folyamat elindult, és gyorsulóban van. A két alap – mint említettem – ezt a tendenciát csak f okozná. Mégpedig azért, mert egy egységes élőhely gazdálkodása környezetbarát módon nem oldható meg úgy, hogy az egyik gazdálkodó tevékenysége rontja a másik esélyét, és az erdő leromlását is fokozza emellett. Az erdész szakmája a fa- é s a vadgazdálkodás, amelynek harmóniája esetén él az erdő, míg a vadász szórakozásra, sportcélokra használja azt, egyébként nagyon helyesen, tegye, ha teheti, csak megfelelő, törvényes szabályozás mellett. A gazdálkodó, mint mindenhol, minden esetben a nag yobb hozamra törekszik, ezért az erdész munkáját is kordában tartja az a hatóság, amely nem a gazdálkodásért felelős miniszter alá van rendelve. Természetesen ez a miniszterek feladat- és hatáskörének megfogalmazásában kell nyilván, hogy új alapokra kerülj ön. Ehhez szükséges előbb talán az erdő, a vadászati és más fontos törvények elfogadása, ami sajnálatos módon késik, és később várhatóan nehezen paszszintható az ezeket a törvényeket megelőző törvényekhez. És ide tartozik, hogy ezen törvényeket nem célsze rű a rossz és kényszerpályára helyező törvényekkel megelőzni, ma viszont ez történik. Konkrétabban az alapokról szólva: mint tudjuk, ma is létezik a vadgazdálkodási alap, de elavult szemlélettel, mivel a mesterséges vadtenyésztést, vérfrissítést, vadtelepí tést, köztük faunaidegen fajokat – mint például a muflon – támogat; azt már hallottuk a miniszter úrtól, hogy ezt ők helytelennek tartják, és az elkövetkező alapot más célokra kívánják fordítani, nagyon helyesen. Én azt hiszem, hogy a vadgazdálkodás pénzüg yi segítségét nem lehet kétségbe vonni, de az elveket más alapokra kell helyezni. Ez szerencsére megfogalmazódik a Kormány előterjesztésében is – csak a lényegét idézem – , mivel alapjaiban a vad védelmét és a vad élőhelyének fenntartását jelöli meg fő célk itűzésként. Ezért is érthetetlen, hogy mégis külön kívánják kezelni a vadgazdálkodási alapot, az erdészeti és a mezőgazdasági fejlesztési alapot. Úgy tűnik, így a magyar sportvadászlobby érdekeit kívánják szolgálni, mivel az állami támogatásra elsősorban a területes vadásztársaságok pályázhatnak. Így viszont teljesen érthetetlen módon a földtulajdonosok elszakadnak a területükön folyó vadgazdálkodástól, és a vadászati jogot az állami tisztviselők adnák bérbe. Ezt a logikai bukfencet mutatja a törvényjavasla t 28. §a, amely teljesen érthetetlen módon került becsempészésre az alapokról szóló törvénybe, amely így összemossa a leendő pénzügyi alapot az állam vadászati jogának hasznosításával, annak az államnak a vadászati joga hasznosításával, amelyről még nem s zületett törvény, és amelyről tudjuk, hogy az FM által kidolgozott vadászati törvényben, utólag, mint egy második variáció lett beterjesztve, azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a vadászati lobby és nem az erdészeti lobby unszolására. Tehát én azt gondolom , hogy célszerű ezt is megemlíteni, hogy itt szintén megelőznénk azt a törvényt, amit majd valamikor később fogadunk el. Fennáll ebben az esetben természetesen a gyanú, hogy az előterjesztő már biztos abban, miszerint a még be sem terjesztett vadászati tör vényben az állam vadászati joga jelenne meg a földtulajdonoséval szemben. Tudjuk azt is, képviselőtársaim, sajnálatos módon, ülnek itt a Parlamentben olyan képviselőtársaink, akik érdekeltek abban, hogy az állam vadászati jogát fenntartsák, nagyon helytele nül, mert akkor, amikor kárpótlási törvényeket szavazunk meg, akkor, amikor a tulajdon szentségéről beszélünk, nagyon furcsa, hogy egy tényezőt, jelen esetben a vadgazdálkodást az
