Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ)
129 A törvényjavaslatban felsorolt sorrendben az egyes alapoknál jelentkező problémákról az alábbiakban beszélnék. Állattenyésztési alap. Meggondolásra alkalmasnak tartjuk, hogy az alapokhoz való hozzájárulás kötelező megfizetését, és ennek az adóalapból val ó levonását, költségenként való elszámolását hozzá kellene kötni valamilyen szervezeti, kamarai, vagy ma még nagyon kis számban meglévő, de mindenképpen fejlődésre alkalmas terméktanácsi tagsághoz. Az alapon belül az egyes állatfajok elkülönített alapképzé se és felhasználása is meggondolandó. Ez segíthetné a befizetéssel arányos felhasználást. Akkor nem fordulhatna elő ez az állapot, melyet a mellékletben közölt 1993. évi alap felhasználása irányoz elő, ahol az összes kiadásnak csupán ötöde szolgálja közvet lenül a termelővállalkozó szférát, s ennek mintegy duplája az egyéb kiadás. Az alapból finanszírozandó egyes tevékenységeket pedig döntően állami feladatnak tartjuk. Földvédelmi alap. A földvédelmi alap eddigi működése is indokolja a törvényi szabályozást , evvel egyetértünk. Az alap összegét a várható nagyszabású feladatokra tekintettel nem tartjuk elégségesnek, mert a termelésből kivont termőföldek pótlásaihoz, a kihasználatlan földek rekultivációjához szükséges a költségvetés nagyobb arányú támogatása. F ontolóra kellene vennünk a jobb termőképességű földek művelés alól való kivonásának szigorítását, a földvédelmi járulék emelését. A halgazdálkodási alapról. Az eddig is működő halgazdálkodási alap további fenntartását szükségesnek tartjuk, és a benne megfo galmazott rendeltetésével egyetértve meg kell jegyeznünk azt az ellentmondást, hogy míg az alap bevételének nagy részét a halász- és horgászjegyek díja fedezi, addig a kiadási oldalon a teljesítéskor háttérbe szorulna a horgászat, a szakmai képzés, ismeret terjesztés kiadásainak finanszírozása. A mezőgazdasági fejlesztési alapra az átalakulóban lévő mezőgazdaságnak nagy szüksége van, korszerű termelési alapját meg tudja teremteni. Ezen alap támogatásának tervezett mértékét nem tartjuk kielégítőnek, elégséges nek. A 20. § b) pontjára vonatkozóan meggondolás tárgyát képezheti, hogy az ahhoz szükséges alap összegével együtt átkerüljön az országos erdészeti alapba, és ott kerüljön felhasználásra. (16.20) Az alap felhasználása során fontos a szektorsemlegesség fenn tartása mellett a kezdő vállalkozások támogatása, valamint kiemelt feladat a termelés fejlesztéséhez felvett banki hitelek kamattámogatása is. Végül, de nem utolsósorban az országos erdészeti alapról: mint ahogy felszólalásom bevezető részében már jeleztem , az erdészeti alappal együtt kívánok szólni a vadgazdálkodási alapról is. A vadállomány jelenléte a vadászterületen folyó alaptevékenységet, a mező, de főleg az erdőgazdálkodást meghatározó mértékben érinti. A vadászat – kevés kivétellel – melléktevékeny ségnek minősül, minthogy gazdasági értéke a főtevékenységhez mérten elenyésző, nem elemi szükségletet elégít ki, s nagyra becsült kultúrértéke távolról sem a vad populációsűrűségével van korrelációban. A fentiek miatt a vadgazdálkodás önálló gazdálkodási t evékenységként nem fogható fel, kizárólag a mező, illetve erdőgazdálkodás alrendszereként végezhető, minden egyes részletében folyamatosan öszszehangolva a főtevékenységgel, az együttes, maximális hozamra törekedve, szigorú természetvédelmi korlátok közöt t. Ezért fontos, hogy az országos erdészeti alap törvényi szintű szabályozása során az erdőt egységes egészként kezeljük, minden benne folyó tevékenységgel együtt. Ez által biztosítsuk azt, hogy a legnehezebb gazdasági helyzetben is meg tudjuk őrizni az 1, 7 millió hektáron fekvő 500 milliárd forint értékű erdővagyont, mely a nemzeti vagyon 5%át képezi. Sőt, a megőrzésen túl még a benne folyó gazdálkodás tartalmasságát is biztosítani kell.
