Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 21. hétfő, a téli, rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Dr. Kóródi Mária jegyző - A földművelési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
120 A Kormány sürgősségi tárgyalást kérve terjeszti javaslatát az Országgyűlés elé. Ezt az indokolja, hogy az államháztartási törvényben előírt törvényességi követelményeknek csak így lehet eleget tenni. Szá munkra ugyanis nagyon fontos, hogy a már korábban is működött földvédelmi, halászati, erdőfenntartási, valamint a vadgazdálkodási alapok a jövőben is működjenek felülvizsgált és korszerűsített formában, azonban mindez az ismert törvényi rendelkezések értel mében csak úgy valósulhat meg, ha 1993. január 1jén már hatályba lépő törvénnyel biztosítjuk a megfelelő jogszabályi kereteket. Az említett pénzalapok az agrárgazdaság számára mintegy 7,5 milliárd forint összegű forrás célirányos felhasználását teszik leh etővé. Az alapok közül meghatározó jelentőségű a létesítendő mezőgazdasági fejlesztési alap, melynek részbeni forrása a privatizációs bevétel. Az elképzelések szerint ezen alap céljaira 4 milliárd forint összegű forrás kerülne felhasználásra. Itt szeretném megjegyezni, hogy a privatizációs bevételek e részének az ágazatba történő visszaforgatása teljesen méltányosnak tekinthető, mivel ebben az évben is az összes privatizációs bevétel több mint 50%át az élelmiszergazdasági privatizáció szolgáltatta. Tisztel t Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy először szélesebb összefüggések részeként mutassam be a földművelési alapokról szóló törvényjavaslatot. Az átalakuló mezőgazdaság számára az egyik legfontosabb feladat, hogy az új tulajdoni viszonyok mielőbb létrej öjjenek, mégpedig úgy, hogy közben a mezőgazdaság működőképessége mindvégig fennmaradjon. A törvényelőkészítés során mindenképpen csak a megfelelő törvényalkotói sorrendiség figyelembevételével lehet eljárni. A tulajdonviszonyok és a szervezeti keretek áta lakítását szolgáló törvények működésére épülhetnek fel azok a törvények, amelyek már az új tulajdoni és szervezeti struktúrát kívánják segíteni, illetve támogatni, ezzel is jövőképet mutatva agrárgazdaságunknak. Ennek érdekében a Kormány már benyújtotta az Országgyűlésnek az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, mely az agrárágazat pénzügyi támogatási rendszerének egyik sarokpontja. Szintén pénzügyi tartalmú rendelkezéseket foglal magába ez a mostani javaslat a földművelési alapokról. Várhatóan e törvény ek 1993ban már érdemi hatást gyakorolnak a mezőgazdaság egészére. Szólni kell viszont azokról a további törvényekről is, amelyek a földművelésügyhöz tartozó tevékenységek szakmai szabályait az új tulajdoni és szervezeti struktúrának megfelelően átalakítjá k. Hamarosan befejeződnek az élelmiszerekről, a takarmányokról, az állattenyésztésről, az állategészségügyről szóló törvények előkészületi munkái. E jogszabályok jelenleg még különböző kiérlelési stádiumban vannak, de ezeket már 1993 első félévében az Orsz ággyűlés elé kívánjuk terjeszteni. Nagyon komoly és előrehaladott munkálatok folynak az erdőről, valamint a vadászatról szóló törvények szabályozási koncepciójának kidolgozásánál. Nem kívánom felsorolni azt a tucatnál is több törvénytervezetet, melynek elő készítésén dolgozunk. Az előzőekben említett jogszabályok ismertetését azért tartottam szükségesnek, mert kisebb vagy nagyobb mértékben ezek a jogszabályok kapcsolatban vannak a jelenlegi törvénytervezetünkkel. Tisztelt Országgyűlés! Bár a jelenlegi törvén yjavaslat 6 elkülönített állami pénzalap létesítésére tesz javaslatot, azonban a könnyebb kezelhetőség és az azonos elvek érvényesítése miatt egy törvénybe foglaltuk a vonatkozó rendelkezéseket. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy szükség vane 6 elkülöníte tt állami pénzalap létesítésére, miért nem egy összevont alapként kezeljük a rendelkezésre álló pénzeszközöket? Kétségtelen, hogy a különböző földművelésügyi alapok az agrárgazdaság egészét szolgálják. Azonban ezek a mezőgazdaság egyes speciális alrendszer eként működnek. A 6 elkülönített állami pénzalap lehetővé teszi, hogy 6 elkülönült, államilag fontosnak tartott feladatot az államháztartás
