Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
951 cigányságra vonatkozó becsült adatokra, vagy elolvasni néhány empirikus vizsgálat összesítő tanulmányát, s máris előttünk tornyosul teljes nagyságában, miről is beszélek. A magyarországi cigányság története sok évszázados múltra tekinthet vissza. Azonban p olitikai és jogi kezelésük vonatkozásában nem beszélhetünk olyan gazdag hagyományrendszerről, mint amilyennek az imént szerény vázlatát adtam más vonatkozásban. Vannak ennek is szép és nemes pillanatai, de ha a mára kialakult, modern értelemben vett cigány értelmiség viszszatekint, a múltba néző csupa sebet lát, még inkább láttat s kinagyít. Vigyázat, nem föl, hanem ki, és ez az értelmiségi identitáskeresés szempontjából nagyon is komolyan veendő. Aki rendszeresen olvassa a cigányújságot vagy az Amaro Drom ot és ismeri a cigány értelmiség eddigi munkásságát, főként az írói, művészi teljesítményeket, az tudja, mire gondolok. Tudomásul kell venni és fel kell dolgozni a magyar közvéleménynek, hogy cigányságunk körében az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó fol yamatok játszódtak le. A cigányság ma sokkal tagoltabb metszetet mutat minden szempontból, mint azt általában gondolják. Önérvényesítő, érdekkinyilvánító, önszerveződő törekvések megerősödését is megfigyelhettük. Biztos, hogy nem túlzok, jóstehetség sem ke ll hozzá – hiszen az eddig megjelent nyilatkozatok, cikkek is ezt bizonyítják – , a cigányszervezetek irányából erős támadások érik majd a tervezetet. A magyarországi cigányság története, jövőbeni sorsa szempontjából véleményem szerint történelmi pillanatró l van szó. Nem kevésbé a magyarság cigányokhoz való viszonya szempontjából. Barátaim, adjunk esélyt egymásnak! Szepesi József cigány költő, újságíró barátom programot fogalmazó költeményében az értelem igényjegyével jelenti be a cigányértelmiség közeledésm ódját. Költeményének utolsó négy sora így szól: "Az értelem igényjegyében akade vendégszeretet? Elűzni bűn, kizárni vétek. Nyissatok ajtót, emberek!" Bízom benne, hogy jelen törvény a jogállamiság ajtaját fogja szélesre tárni a cigányság előtt. Elfogadásá ig azonban még számos kérdést kell tisztázni. Itt van mindjárt a cigányságra vonatkozó adatbázis kérdése. Említettem, hogy Palócföldön szlovákok és németek élnek hosszú ideje megértésben és békességgel a magyarokkal. Számukat és arányukat tekintve még több en a cigányok. (17.40) Még hozzávetőlegesen pontos adatot sem sikerült felkutatnom, nemhogy részletező statisztikai adatbázisra leltem volna. Azt hiszem, komolyabban kell vennünk a nemzetiségi törvény összefüggéseit a még tárgyalás alatt lévő személyiségi adatok védelmével, valamint a tárgyalásra váró statisztikai törvénnyel. Ha ugyanis mindkét törvény esetében a parttalan liberalizmus talaján állunk majd, nem a szabadelvűségünkről teszünk tanúbizonyságot, hanem a kérdés kezelését lehetetlenítjük el – vagyi s anarchikus viszonyokat gerjeszthetünk. Nem lehet olyan épeszű ember, aki ne látná be, hogy például a nemzetiségek ügyének kötelező erejű állami kezelése a költségvetés odaláról lehetetlenség számszerűsítés nélkül, de ugyanez vonatkozik a művelődés szekto raira, az önkormányzatiság érvényesítésére, a szociális ellátó rendszerek működtetésére és nem utolsósorban a választásokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer nyomatékosítani szeretném, hogy különösen a magam részéről a cigányság miatt kísérem figyele mmel ezt a törvénytervezetet. Úgy vélem, hogy végül jóakarat, tárgyszerű kezelés, nemes szándék és hozzáértés túlsegíthet bennünket minden akadályon – és akkor Madách Imrével együtt elmondhatjuk: megtettünk mindent a becsület korlátai között. Köszönöm a fi gyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Németh Zsolt a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről, kétperces keretben reflektálni kíván az elhangzottakra. Felszólaló: Németh Zsolt (FIDESZ) NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
