Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
941 Két szlovák iskolakomplexum igazgatóválasztása a bizonyíték erre. Mindkettő ebben az évben zajlott le. A törvényjavaslat alapelve: "az aktív kisebbségvéde lem" – mondotta ugyancsak az előterjesztő. Csöndesen kérdezem, hogy a 4. § sok tagadó mondata helyett egy pozitív állítás, amely kimondaná, hogy tilos gyűlöletet szítani, tilos nemzeti büszkeségből nemzeti türelmetlenségbe váltani, nem lennee aktívabb hat ású, mint a tervezetben található formula. Így ui. a törvényjavaslat egy megengedő törvény csírája, amely szerint semmi nem tilos, és semmi nem kötelező. Torz gazdasági viszonyok torz társadalmi viszonyokat szülnek, amelyekben az "elidegeníthetetlen jog" j ámbor szándék lehet csupán, ha a mulasztást nem szankcionálják, ill. a végrehajtást nem garantálja senki. Ezért is hiányolom különösen az állami garanciákat. A kisebbségi önszerveződésnek természetesen csak a kereteit tudja megadni a törvény, bár ezek a ke retek olyan szilárdnak tűnnek, mintha tökéletesek volnának. Tudjuk, hogy nem azok. S az is nyilvánvaló, hogy részben rajtunk is múlik, milyen módon tudunk mi, kisebbségek élni a körvonalazott intézményes megoldási módokkal. Bonyolultságuk és ellentmondásos ságuk miatt azonban életképtelenné válhatnak. Pozitívuma a törvénynek: lehetőséget nyújt arra, hogy szubjektummá váljék a kisebbség. Pozitívuma, hogy közigazgatási szerephez juttatja a kisebbséget. Pozitívuma, hogy a kultúra, a hagyomány ápolását szükséges nek tartja. Pozitívuma, hogy közösségi jogokat deklarál. A felsoroltak magukban hordozzák azonban a hiányosságokat is: – a szubjektum meghatározása nem egyértelmű; – félő, hogy a közigazgatási szerep a szó szótári értelmé ben "szerep" marad, hatáskör nélkül; – a nyelv, a kultúra átörökítése csak hatékony iskolarendszerrel biztosítható. Erről a törvény nem beszél; – a közösségi jogokat valóban csupán deklarálja a tervezet. Mindennek ellenére vagy éppen mindezért: Szükség van kisebbségi törvényre. Ez a törvény ki kell hogy mondja: kormányzati kurzusoktól független nemzetiségi politikát folytat a Magyar Köztársaság. S meg kell fogalmaznia azt is, hogy tilos bármely nemzetiséget a nemzetközi politika sakktábláján bábuként felhas ználni. Tilos hatalmi célok érdekében a nemzetiséget bármely érvrendszerbe beépíteni. Mert korunk tele van gordiuszi csomóval, amelybe múltunk és talán jövőnk szálai is beleköttettek. Nem Nagy Sándor önhitt kardja fogja megoldani ezt a csomót, hanem józan és találékony emberi ujjak és agyak. Ha igazán akarjuk, ezek a mieink is lehetnek. Kérem képviselőtársaimat, segítsük minél rövidebb idő alatt jó törvény formájában elfogadni a beterjesztett javaslatot.) (Nagy taps.) (16.50) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm . Tisztelt Országgyűlés! Következő felszólaló Speidl Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum részéről. (Közbeszólás: Németül?) Felszólaló: Speidl Zoltán (MDF) SPEIDL ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban hadd szögezzem le, még egy olyan törvé nygyárnak is, mint amilyen a magyar Parlament, vannak felemelő pillanatai. Hiszem, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megszületése ilyen jeles esemény lesz. Hogy miért, azt már az előttem szólók többsége ékes szavakkal ecsetelte.
