Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ISTVÁN JÓZSEF (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - ISTVÁN JÓZSEF (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
924 Torgyán József képviselőtársunk egy másik kérdésben is kíván napirend előtt szólni (Derültség, az elnök csenget.) egy 1992. október 11ei konflikt ussal kapcsolatban, ami Budapesten történt. (Közbeszólás jobbról: Megverték?) Ismét határozathozatal következik. Akik meg akarják hallgatni a napirend előtti felszólalást, igennel szavaznak. Most kérem szavazatukat. (Szavazás, közben folyamatos zaj.) Köszö nöm. (Jelentkezik István József.) Képviselőtársunk szót kért. ISTVÁN JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Kérném a gépemet bekapcsolni, nem működött az előző szavazásnál sem és most sem. ELNÖK (Szabad György) : Kérem szépen, kíváne nyíltan szavazni, vagy pedi g. ISTVÁN JÓZSEF (FKgP) Igen. ELNÖK (Szabad György) : Igennel szavaz István József. Kérném kiírni még egyszer az eredményt. Az Országgyűlés 105, István Józseffel együ tt 106 "igen" szavazatot adott le, 67en nemmel szavaztak, 54en tartózkodtak. A javaslat nem kapta meg a szükséges többséget. Döntés törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalásáról ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! A Kormá ny kivételes és sürgős eljárást kérve benyújtotta a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról rendelkező 1990. évi LXXXVIII. számú törvény módosítását indítványozó törvényjavaslatát a 6789es számon. Megkérdez em Balsai István igazságügyminiszter urat, kíváne szólni? (Igen.) Miniszter urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Balsai István igazságügyminiszter BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A benyújtásnak az indokai lényegében azonosak a tavaly ilyenkor benyújtásra kerülő akkori módosító indítvány indokaival, tudniillik ez az egyetlen olyan törvény, amely – mivel még az akkori állapotban a köztisztviselői törvény elfogadása előtt tárgyaltuk – a költségvetési törvény megtárgyalását megelőzően szükséges módosításra szorul, hiszen az önök által két évvel ezelőtt elfogadott törvényben számok, numerikus számok vannak, és egyébként is különböző okoknál fogva évenkénti karbantartása – ha szabad így mondanom – szükséges a tör vénynek. Semmi újat nem tartalmaz, ami a törvény érdemi részét, a bírák és ügyészek előmeneteli rendszerének szempontjait, illetőleg az akkori elfogadás kapcsán vitára érdemes új elemet jelentene. Természetesen megváltozott a helyzet az önök két évvel ezel őtti döntésének megfelelően, amit az motivált, hogy az önök akkori javadalmazásának feleljen meg a kezdő bírói fizetés. A változások természetesen érzékelhetőek a kétféle javadalmazás között, mégpedig nem a bírák és az ügyészek javára. A másik szempont, am ely okvetlenül indokolja a törvényjavaslat mielőbbi kivételes eljárásban is lefolytatható megtárgyalását, hogy az önök által elfogadott köztisztviselői törvény, amely részben a képviselői, részben az ehhez kapcsolódó teljes köztisztviselői körbe vonható bé reket százalékosan, illetőleg szorzószámok alapján határozza meg, módot és lehetőséget nyújt arra, hogy egyszer és mindenkorra rendezzük ezt a kérdést. Tehát ehhez a törvényhez kapcsolódóan, annak mintegy kapcsolódó törvényeként egyszerű, mechanikus művele tté formálja azt az egyébként ennek hiányában minden évben szükséges változtatást, amely miatt ismét elő kell terjesztenünk ezt a módosító javaslatot.
