Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ILKEI CSABA, DR. (független)
922 Willy Brandt szűk nemzeti elfogultságtól mentes európai államférfi volt, aki politikai pályafutásával és gondolkodásával, tisztességével méltán vívta ki a világ elismerését, politikustársai nagyrabecsülését. Azt szerette volna, hogy az Európai Közösség a demokrácia mintaintézményévé váljon, és hogy ez legyen a világ szociálisan legfejlettebb régiója. Személye, gondolkodásmódja példaként állhat – pártáll ástól függetlenül – a most születő keleteurópai demokráciák politikusai számára. Annál is inkább, hisz a régió vezetői válaszút előtt állnak. Nevezetesen, hogy magukévá tudjáke tenni a modern Európa gondolatát, következetesen végrehajtjáke a modernizáci ót? A közös európai házat nemzeti sajátosságaikkal gazdagítva belépneke annak közösségébe, vagy a modernizációt elutasítva, önmagukba fordulva, vad nacionalista indulatoktól megosztva a harmadik világ felé veszik útjukat? Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELN ÖK (Szabad György) : Köszönöm. A független képviselők csoportjának támogatásával napirend előtt szót kért Ilkei Csaba képviselőtársunk. Napirend előtti felszólaló: Dr. Ilkei Csaba (független) ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ti sztelt Pénzügyminiszter Úr! (Zaj.) Rendkívüli módon megerősödött az utóbbi napokban az a társadalmi méretű elutasítás, amely az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot már az elmúlt héten is fogadta. A kétkulcsos ÁFA kompenzáció nélküli bevezetés ének várható súlyos hátrányai miatt nemcsak a legérintettebb választópolgárok, a leginkább veszélyeztetett rétegek emelték fel szavukat, de tiltakoztak érdekvédelmi és társadalmi szervezetek, szakszervezetek és Parlamenten kívüli politikai erők is, nemkülö nben a lakosság olyan önszerveződő mozgalmai, mint a Létminimum Alatt Élők Társasága, a Társadalmi Kamara vagy az Állampolgári Jogvédő Liga. Ha önök – tisztelt képviselőtársaim – mélységében és összefüggéseiben is áttanulmányozták a törvé nyjavaslatot, beillesztve azt a jövő évi költségvetésbe, akkor látják következményeit, kedvezőtlen hatásait az elszegényedett és elszegényedő rétegekre, a létminimum alatt élő kétmillió és a létminimumon élő 2,5 millió emberre. A kiszolgáltatottak elégedet lenségének rendkívüli a tétje, maga a társadalmi béke. Az Országgyűléshez, a Kormányhoz és a képviselőkhöz küldött levelek, felhívások nem hagynak kétséget afelől, hogy íróik minden rendelkezésre álló eszközt igénybe fognak venni, ideértve a polgári engede tlenség legelkeseredettebb megnyilvánulási formáit is, azért, hogy a Kormány vonja vissza a törvényjavaslatot és vagy dolgozza át a lakosság valós teherbíró képességének megfelelően, differenciáltan, kellő ellentételezéssel, vagy több lépcsőben vezesse be, és most az első lépcsőben hagyja meg a nulla %os adókulcsot a létfenntartáshoz szükséges alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Gondoljanak például arra, hogy a kétmillió létminimum alatt élő közül is mintegy 5600 ezren a nyomor szintjén ten gődnek. Ha a jelenlegi háromkulcsos – 0, 15 és 25%os – általános forgalmiadórendszer kétkulcsos – 8 és 25%os – általános forgalmi adóztatásra változik, és egyúttal megszűnik a kivételes adóvisszaigénylések lehetősége, akkor egy nyugdíjas megélhetése ha vi 7800 forinttal drágul, egy átlagos kétgyermekes családé pedig 2800 forinttal. Az utóbbi nem a Pénzügyminisztérium, hanem a Létminimum Alatt Élők Társaságának számításai szerint való adat. Ugyanakkor jövőre tovább csökkennek a reálbérek és a reáljövedel mek, nominális növekedésük – akárcsak a szociális juttatásoké – nem éri el a várható 1720%os inflációs mértéket sem. A Kormány köztudottan nem tervezi a családi pótlék emelését. A nyugdíjak mindössze 11%kal növekednének. Szigorítások következnek a munka nélküliek segélyezése, valamint egyes