Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Ankarában, 1992. január 14-én aláírt Megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - A Magyar Köztársaság és Málta között a kettős adóztatás elkerüléséről Budapesten, 1991. augusztus 6-án aláírt Egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - A Mecseki Ércbányászati Vállalat államkölcsön-adósságának rendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos):
902 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Mecseki Ércbányászati Vállalat államkölcsönadóssága rendez éséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája. Az előterjesztést 6396os számon kapták kézhez. Következik Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter úr, a napirendi pont előadója. Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter, a napirendi pont elő adója SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Mecseki Ércbányászati Vállalat 5ös számú bányaüzemének beruházásáról a Minisztertanács – figyelembe véve a jelentős ércelőfordulást, az olajárrobbanás miatt várható gyors uránáremelést és ennek következtében valószínűsített gazdaságos termelést – még 1974ben hozott döntést. A költségelőirányzat 2 milliárd 687 millió forint volt, amelyből 710 millió forintot államkölcsön finanszírozott. A beruházási munkálatokban azo nban a megvalósítási időszakban jelentős műszaki tartalomváltozás és időbeli csúszás következett be, miközben az urán világpiaci ára a tervezettnél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult. Mindez a nyolcvanas évek közepére megkérdő jelezte a 90%os készültségi fokon lévő beruházás tervezett kapacitás szerinti befejezésének indokoltságát. Ezért, valamint a költségvetési források beszűkülése miatt 1988tól a kormányzat e célra további fejlesztési forrást már nem biztosított. Sőt 1989b en döntött az uránbánya bezárásáról. Ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy a bezárási program során külföldi partner vagy partnerek bevonásával megvizsgálják a gazdaságos uránbányászat megteremtésének feltételeit. Az üzemelési program gazdaságossági küszöbért ékeként 60 amerikai dollár kilogrammos uránárat határoztak meg. Mindezeket, illetőleg a bezárás költségeit és a 2500 munkahely megszűnéséből adódó további nemzetgazdasági terheket mérlegelve a Kormány 3028/1991es számú határozatában a bezárási határozatot visszavonta, azonban a korábbi terhekre vonatkozóan nem hozott döntést. 1991ben a Paksi Atomerőművel szemben fennálló szerződéses kötelezettségeit a Mecseki Ércbányászati Vállalat teljesítette. A mérlegben azonban a kedvező ár ellenére 305 millió forint veszteség jelent meg, alapvetően a fennálló államkölcsöntartozás utáni kamatfizetési kötelezettség, valamint humán kiadások miatt. Ez egyértelműen bizonyította, hogy a gazdaságos termelés a folyó termeléshez nem kapcsolódó terhek csökkentése nélkül nem bi ztosítható, vagyis az Állami Fejlesztési Intézetnél fennálló adósság rendezése elkerülhetetlen. A fennálló tartozásból a vállalat 1990 végéig 825 millió forint kamatfizetési kötelezettségének tett eleget. A további összes kötelezettsége 834 millió forint, ami tőke- és kamattartozást egyaránt magában foglal. A számítások szerint a MÉV vagyonával létrehozott társaságok várható osztalékai a következő négyöt évben 100150 millió forint tartozás visszafizetésére nyújtanak fedezetet, így ebben a nagyságrendben v an mód átütemezésre. A fennmaradó mintegy 700 millió forintot a költségvetés terheinek mérséklése érdekében közel egyenlő arányban értékesíthető vagyonrész átadásával és tartozás elengedésével indokolt rendezni. A javasolt adósságrendezés a költségvetés 19 92. évi bevételeit nem csökkenti, mert a vállalat fizetési kötelezettségének teljesítésével a költségvetés kidolgozása során az Állami Fejlesztési Intézet nem számolt. Mindezek figyelembevételével tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a 6396os számon előterjesztett országgyűlési határozatot elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a határozati javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, így az általános és a részletes vitát együttesen folyta tjuk le. Kérdezem, kíváne valaki a vitában felszólalni. – Igen, elsőként következik Pap András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Pap András (MDF)