Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter:
881 2. Mondottae azt, hogy a jövőben bizonyos információkat nem fog közölni a képviselőkkel? Ha igen, azt jelentie ez, hogy ön a jövőben a nemzetbiztonsági bizottságban csak részlegesen fog tájékoztatást adni a felügyelete alá tartozó hivatalok tevékenységéről, a bizottság zárt ülésén a képviselők kérdésére megtagadja a választ, vagy netán valótlan választ szándékszik adni? 3. Megfelele a valóságnak, hogy Ön azt mondta: kívánatosnak tartaná, ha a nemzetbiztonsági szerveknek rálátásuk lenne a gazdasági életre, s ennek keretében a külföldi üzletembereket ellenőrizhetnék. Úgy értendőe ez, hogy a nemzetbiztonsági szervek a jövőben magánfelek felkérésére is gyűjtenének információkat? A Nemzetbiztonsági Hivatal eszerint nemcsak bűncselekmény gyanúja esetén kezdené meg az előzetes nyomozást, hanem felkérésre, illetve akkor is, ha a külföldi üzletember nagyobb vállalkozásba kezd Magyarországon? A külföldi üzletemberek ilyen jellegű leinformálása esetén elgondolása szerint használnánake titkosszolgálati módszereket: telefonlehallgatást, rejtett behatolást? Végül pedig: megfelele a valóságnak, hogy ön a Kereszténydemokrata Néppárt székházában tarto tt szeptember 21i előadása során arról beszélt, hogy a POFOSZ szakértői rálátással bírnak a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységére? Mit jelent az, hogy a POFOSZ jelenlétét a hivatalban a nemzetbiztonsági bizottság sem ellenezte? Várom miniszter úr válasz át. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter úr válaszol. Dr. Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter válasza FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztel t Képviselő Úr! Először is elnök úr engedélyét szeretném kérni az időkeretem túllépésére, mert e látszólag tulajdonképpen rövidnek tűnő interpelláció valójában négy interpelláció, legalábbis négy kérdéscsoportot és alkérdéseket is tartalmaz. Az augusztus 5én tartott sajtótájékoztatómat megelőzően érkezett hozzám a nemzetbiztonsági bizottság elnökének a megkeresése, amelyben számos adat közlésére kért fel. Ezt a megkeresést továbbítottam a nemzetbiztonsági hivatalok, szolgálatok vezetőihez, véleményüket kér ve, miután elsődlegesen ők a felelősek a kezelésükre bízott államtitokért. Válaszuk alapján azt az álláspontot alakítottam ki, hogy a kért adatok egy részét nem tudom a nemzetbiztonsági bizottsághoz továbbítani. A kérdések, illetve a kért adatok és iratok olyan államtitkokat tartalmaztak, így például a hivatalok egyes szervezeti egységeire lebontott létszám- és beosztási adatait, a működésük részleteire vonatkozó belső utasításokat, amelyek úgy gondolom, nem olyan szigorú államtitkot képeznek, hogy nem tart ottam őket kiadhatóknak. Ezt az álláspontomat döntően az a körülmény befolyásolta, hogy a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §a, és az ehhez kapcsolódó 1/1991es országgyűlési elvi állásfoglalás alapján egyértelmű, hogy a képviselők a megbízatásuk során elkövetett, elsősorban verbális jellegű bűncselekmények miatt, konkréten a Parlament nyílt ülésén, a képviselői tájékoztatókon elkövetett államtitoksértés miatt nem vonhatók felelősségre, így az államtitoksértésnek nincs szankciója. Emlí tést tettem arról is, hogy az Országgyűlés 1990. december 18ai zárt ülése után egyes képviselők az ülésen történteket nyilvánosságra hozták. Pontosan ez a körülmény hívta fel, ez az eset hívta fel az Országgyűlés figyelmét arra, hogy ezen a területen az á llamtitok védtelen. Más esetről, fecsegésről a sajtótájékoztatón nem beszéltem. Az előzőekből következik az, hogy miért nem tettem feljelentést államtitoksértés miatt. Először azért, mert abban az időben még semmilyen vonatkozásban nem voltam illetékes a f eljelentés
