Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
878 Az áramellátásból kizárt családok önerőbő l, segítség nélkül nem képesek arra, hogy tartozásukat rendezzék. Többségük munkanélkülisegélyből, nyugdíjból, gyesből, szociális támogatásból él. A tartozások egyegy háztartásra jutó átlaga mintegy 6500 forint, de előfordulnak 1525 ezer forintos tartoz ások is. Az önkormányzatok többsége képtelen segíteni, csupán a krízishelyzetbe jutott családoknak tudnak 23000 forintos, esetenkénti igen szerény segélyt kiutalni. A tél nem várja meg az átfogó szociális törvényt, az idő vésztjóslóan kevés. A Létminimum Alatt Élők Társasága, mint országos érdekvédelmi szervezet, hatékony kormányzati beavatkozást tart szükségesnek, például az áramkikapcsolási tilalom kimondásával, a számlakövetelések átmeneti felfüggesztésével és így tovább. Velük együtt kérdem tehát: terv ezie az Ipari és Kereskedelmi… (Zaj. – Az elnök poharát megkocogtatva kér csendet.) …, valamint a Népjóléti Minisztérium, netán a Kormány, hogy összehangolt intézkedések keretében átmeneti segítséget nyújt az áramszolgáltatásból kizárt azon családok számá ra, amelyek önhibájukon kívül kerültek válságos anyagi helyzetbe? Készüle intézkedési terv a közeljövőben várható áramkikapcsolási lavina megakadályozására? Ha igen, mit tartalmaz majd ez? (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpelláció ra dr. Szabó Iván, ipari és kereskedelmi miniszter úr válaszol. Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Bevezetőként szeretn ém leszögezni, hogy bármely termék vagy szolgáltatás ára vagy díja nem szociálpolitikai kérdés. A világ valamennyi jogrendszerében az igénybe vett szolgáltatásokért, így a villamosenergiaszolgáltatásért is fizetni kell. Mivel ez a jog a polgári jog általá nos elvein, a szerződéskötés és a szerződésben foglaltak kötelező betartása elvén alapul, a Kormány nem korlátozhatja az áramszolgáltatót, illetve a tulajdonost, hogy törvény adta jogával éljen. Segíthet azonban a Kormány azokon, akik számukra fel nem róha tó okból kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudják villanyszámlájukat kifizetni. Ez a segítség azonban nem lehet valamiféle központilag elrendelt tartozáselengedés, hiszen a díjfizetési kötelezettségeiket más szükségleteik terhére teljesítő háztartások jog gal nehezményeznék a tartozások elengedését, felfüggesztését. Ugyanakkor a tulajdonosok, illetve az általuk megbízott díjbeszedő nem tudja megvizsgálni, hogy a díjfizetést elmulasztók milyen okból teszik ezt. Ezért célszerű, hogy ezt a kérdést az önkormány zatok bevonásával népjóléti problémaként kezeljük, mert csak az önkormányzatok tudnak hatékonyan gondoskodni arról, hogy az állami segítség megfelelő helyre jusson. (15.30) Az 1992. augusztus 1jével végrehajtott villamosenergia és földgáz fogyasztói áreme lésekről képviselőtársaimat annak idején levélben tájékoztattam, melyben részletesen szóltam az áremelés mértékéről és indokairól. Részben megismételve az akkor leírtakat tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1992. augusztus 1jétől a háztartási v illamosenergia díja átlagosan 24%kal emelkedett. Téves tehát Ilkei Csaba képviselőtársamnak az a kijelentése, hogy mintegy 40%kal emelkedett az elektromos áram fogyasztói ára. A háztartási villamosenergiatarifa még ma is alacsonyabb, mint a termelési cé lú tarifa. Ez fordítva lenne indokolt. A keresztfinanszírozás nem ösztönöz takarékosságra, rontja a magyar ipar versenyképességét. A magasabb ipari villamosenergiaárak ellen a vállalkozások úgy tudnak védekezni, hogy például létszámcsökkentésen keresztül csökkentik működési költségeiket, azaz a jelenlegi torz árrendszer végeredményben a munkanélküliség növekedéséhez vezet.
