Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - EKE KÁROLY, DR. (független)
71 Vennék az árut, vinnék az árut, és közhaszonra vinnék. És amiatt, hogy olcsóbban tudnák odajuttatni, természetesen olcsóbban is tudnák adni. Magyaror szág lakosságának körülbelül 4,5%a ma már bioárukat igényel, de a világban már sokkal nagyobb százalékban igénylik az egyes országokban ezeket a termékeket: van olyan nyugati ország, ahol már húszon fölüli ez a százalék. Teremtsük meg tehát ennek a feltét elét! Úgy érzem, hogy az agrárpiaci rendtartás ehhez vezet minket, segít minket, és ezért kell ez a törvény, és ezért kell egy igazán jó törvény. A terméktanácsokkal kapcsolatban. Ugye, a terméktanácsok önszerveződés útján jönnek létre – mondja a törvény s zövege is, és ez a valóság is. Ma a terméktanácsok egyesületként vannak bejegyezve a bíróságokon, és az egyesület szabályai szerint fogadják el az alapszabályukat, választják meg vezetőségüket, és önzetlenül dolgoznak – gyakran mindenféle, a működéshez szü kséges feltétel nélkül is. Kérem szépen, ezekben a tanácsokban ott vannak a termelők, ott vannak a feldolgozók, és ott vannak a kereskedők is, akik forgalmazzák ezeket a termékeket. Feltétlenül szükséges az, hogy ebben a tanácsban a teljes demokratizmus ér vényesüljön – és Bogárdi Zoltánnal itt szállok vitába, amikor azt mondja, hogy nem a választás erdménye a fontos, hanem a miniszter nevezze ki. Természetesen helyes, hogy a miniszter erősítse meg, és adjon egy államigazgatási rangot vagy biztonságot a taná cs vezetőjének – de az is szükséges, hogy a teljes demokrácia érvényesüljön, és ne próbáljuk korlátozni ezt a demokráciát, hanem biztosítsuk azt, hogy a terméktanács tagjai, illetve a terméktanácshoz csatlakozók választhassák meg a legszélesebb demokratizm us alapján a terméktanács elnökét, illetve a vezetőségét. Én azt mondom, hogy a terméktanácsoknak is együtt kell működni. Különösen ha a bioterméktanácsra gondolok, akkor az mindenféle egyéb szaktanáccsal kell, hogy együttműködjön. És ennek az együttműködé snek a törvényi feltételét vagy legalábbis a miniszteri indoklásban a lehetőségét fenn kellene tartani, és biztosítani kellene. Tisztelettel kérem az illetékesektől azt, hogy a terméktanácsok működéséhez az anyagi feltételeket is adják meg: a költsé gvetésben legyen erre pénz – máskülönben ez nem megy. Még egyszer hangsúlyozom azt, hogy szükséges az agrárpiaci rendtartás. Nagyon fontosnak tartom, és a választóim nagyon sürgetik. Még néhány, ilyen apróbb, technikai dolgot szeretnék elmondani. Nagy vita van a terméktanácsok nevének írása körül. Én javasolnám azt, hogy a nyelvészek ajánlatát – például Grétsy László professzor ajánlatát – fogadjuk el, mert az előnévben van olyan, ami hat szótagnál is több lenne egybeírva. Mert, igazság szerint, egybe kelle ne írni, hogy bioterméktanács. Egy szóba kellene írni. Hogyha viszont elfogadjuk azt, hogy egység legyen és a leghosszabb előnevű terméktanács esetére, ha az hat szótagnál több, biztosítjuk az elválasztást, akkor az volna a helyes, hogy "bio" és kisbetűvel írva utána a "terméktanács" egy szóban és egy választójellel lenne, illetve a többi terméktanács is átvenné ezt a megoldási lehetőséget. Kérem szépen, most vagyunk abban a stádiumban, amikor éppen az agrárpiaci rendtartás is átalakít sok mindent. Nagyon s ok minden változóban van, átalakulóban van, és ebben az átalakulásban, amiben még nem látjuk a biztos körvonalakat, egyszerűen mindenki a saját érdekét akarja érvényesíteni. Egy példát szeretnék erre elmondani, hogy milyen helytelen dolog, hogy nem várunk még egy kicsit, nem tapogatunk, nem nézünk szét. A MÁV elhatározta, hogy Kiskunfélegyháza, Csongrád, Szentes és Orosháza között megszünteti a vasutat, annak ellenére, hogy egy félmilliárd forintért megerősített, nagyszerű Tiszahíd is beletartozik ebbe a m enetbe vagy ebbe a vasúti pályába. Elhatározták, hogy megszüntetik, mert a termékek szállítása nem olyan mértékű, hogy a MÁVnak ez megérné. Hát a MÁV bírja már ki, kérem, egy kicsit! Hát pont azon a környéken a biotermelés elindult, és szeretnék, igenis, vasúton is – meg persze, hajón is – szállítani ezeket a termékeket ", de hát ez nem úgy megy, hogy csettintünk egyet, mint a Műszi, és akkor előbújik a megoldás! Kérem, itt igenis, a gazdálkodás rendjének az
