Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 28. hétfő, az őszi ülésszak 9. napja - Az ülés felfüggesztése - Az ülés folytatása - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER jegyző:
675 Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Ura im! Az ez évi IL. számú – közismertebb nevén a negyedik kárpótlási – törvény egyik legfontosabb célja a földtulajdonviszonyok rendezésének meggyorsítása volt. Mára kiderült, hogy ez a szándék csak részben valósult meg, így tehát fennáll a veszélye annak, hogy a termőföld körül már évek óta meglévő bizonytalanság határozatlan ideig elhúzódik, sőt, újabb feszültségek forrásává válhat, ha egyes régiókban kevés vagy rosszabb minőségű föld marad az árverések végére szorulóknak. Hölgyeim és Uraim! Mindezek ellen ére a negyedik kárpótlási törvény nagyon fontos szerepet töltött be, mégpedig azzal, hogy soron kívüli elbírálást kérhettek a kárpótlási hivataltól azok, akik termőföldet kívántak vásárolni. Több mint százezren éltek e lehetőséggel: ők már az idén földtula jdonossá válhatnak. Akik viszont elmulasztották az augusztus 15ei határidőt, mert nem döntötték még el, akarnake földet – de akár más okuk is lehetett rá – , ha akaratlanul is, de a földtulajdon végleges rendezésének a fékezőivé váltak. Nem lehet ugyanis tudni, hogy mikor fejezik be a kárpótlási hivatalok az igények elbírálását – és ha nem teremtünk ismét lehetőséget az egyértelmű bejelentkezésre, és ha beigazolódik, hogy a földvásárlási szándék jóval meghaladja az eddig jelzett igényeket, nem válik tartha tóvá a tavalyi 104es kormányrendeletben előírt végső földárverezési határidő, vagyis 1993. március 31e. Javaslatom lényege tehát az: amennyiben a kárpótlásra jogosult személyek termőföldet kívánnak szerezni, ezt az igényüket egészen ez év december 31éig bejelenthessék. Aki azonban eddig az időpontig nem nyilatkozik, termőföldet már ne vásárolhasson a kárpótlási jegye ellenében. Ha a kárpótlási hivatalok is eleget tesznek a törvényben foglalt kötelezettségüknek, úgy legkésőbb márciusra már minden igénylő földhöz juthat. Javaslatom elfogadása áttekinthetővé tenné a jelenlegi kusza helyzetet: már ez év végére kiderülne, hogy mennyi a földigény egyegy településen, és mennyi földre számíthatnak a szövetkezetek. Ezzel szemben a javaslat elutasítása csak azt er edményezheti, hogy a kormányzat a március 31ei dátumot – szükség és tetszés szerint – mindaddig hosszabbítgatni fogja, amíg az összes kárpótlási igény elbírálásra nem kerül. Késni fog tehát a maradék földeknek a termelőszövetkezeti tagok közötti nevesítés e, a kiválás mellett döntő tagok pedig még jövőre sem jutnak hozzá az őket megillető föld egy részéhez; az állami gazdaságok privatizációja ugyancsak késni fog, és a települési önkormányzatok is csak később jutnak hozzá a régen beígért földvagyonhoz. Tiszt elt Országgyűlés! A jelen helyzetben a termőföld körüli minden további huzavona mérhetetlen politikai és gazdasági kárt okoz – mezőgazdaságunk pedig már nem viseli el hosszasan a rendezetlen állapotot, és az egymásnak feszülő indulatokat. Kérem ezért önöke t, hogy a földtulajdonrendezés gyorsítását és lezárását szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott, általános érvényű állásf oglalása alapján indítványozom az Országgyűlésnek az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 100 "igen", 96 "nem" szavazatot adott le, 51en tartózkodtak, így az előte rjesztés nem kapta meg a szükséges többséget. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaink újabb interpellációkat és kérdéseket nyújtottak be. Megkérem jegyző urat, ismertesse ezek sorrendjét. (17.10) Interpellációk és kérdések ismertetése: Juhász Péter jegyző JUHÁSZ PÉTER jegyző:
