Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 22. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - Határozathozatal a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
585 nyugateurópai országokban pedig a második világháború után terjedt el: ma már több mint harminc országban létezik ez az intézmény. A parlamenti biztost mindenütt a világon a Parlament választja – sok helyen minősített többséggel – , így a három klasszikus hatalmi ág közül a Parlamenthez tartozik: a parlamenti biztos személye a Parlament felügyelete alatt áll, azaz a Parlament által elmozdítható, azonban a parlamenti biztos hivatali tevékenysége már független a Parlamenttől: nem az Országgyűlés vagy egyes bizottságok által irányított intézmény. Munkájáról meghatározott időszakonként és – ha valami miatt ezt indokoltnak látja – rendkívüli alkalmakkor is beszámol a Parlamentnek. Mi a parlamenti biztos feladata? A közigazgatás működésének ellenőrzése, annak biztosítása, hogy az Alkotmányban biztosított jogokat az állami hatóságok jogalkalmazó tevékenységük során tiszteletben tartsák, és hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmekkel szemben jogvédelmet nyújtson. (11.10) Röviden: a parlamenti biztos állami szervként, más állami szervekkel szemben védelmezi az állampolgári jogokat, vagy mondhatnánk másként is: alkotmányos tüske a közigazgatás körme alatt. Fontos meghatározni a parlamenti biztos hatáskörét , és értelmezni, hogy a közigazgatás mely részére terjed ki a vizsgálati joga. Mindenütt, ahol ezt a jogintézményt bevezették, az államhatalom és az államigazgatás meghatározott köre a parlamenti biztos kritikája felett áll. Nem kritizálhatja a Parlament, a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék és a kormány testületi döntéseit, nem ellenőrzi a bírói jogalkalmazást, és nem kritizálhatja az Alkotmánybíróság döntéseit sem. Ugyanakkor a parlamenti biztos hatáskörének meghatározásakor a közigazgatás fogalmá ba tartozónak kell tekintenünk az államigazgatási szerveken kívül a költségvetési szerveket, például iskolák, egészségügyi intézmények, börtönök, valamint az állami gazdálkodó szervezetek bizonyos körét, elsősorban a közszolgáltató vállalatokat. A parlamen ti biztos egy rendkívül sajátos jogvédelmi és nem jogorvoslati intézmény. Mit is jelent ez? Nincs kényszerítő eszköz a kezében, viszont rendkívül kiterjedt vizsgálati jogosítványokkal rendelkezik. A kifogásolt döntéseket nem változtathatja meg, azaz sem re formatórius, sem kasztrációs jogosítványai nincsenek, viszont a vizsgált szervnél, illetve a szervet felügyelő intézménynél eljárás lefolytatását kezdeményezheti, évenként beszámol a Parlamentnek, és tájékoztatja a nyilvánosságot. Itt röviden érdemes kitér ni arra, hogy egy új jogintézmény bevezetésének megvannak a veszélyei is. A legfőbb veszély, hogy nem sikerül az intézmény hatáskörét és eljárási szabályait megfelelően kialakítani és a többi jogvédelmi intézményhez illeszteni. NyugatEurópában ugyanis a p arlamenti biztos fejlett jogvédelmi rendszerre épült rá. Működött az államigazgatás belső ellenőrzési rendszere, az igazgatás felett külső bírói kontroll is kiépült. Ezzel szemben Magyarországon jelenleg az államigazgatás belső ellenőrzési rendszere megleh etősen csökevényes, az Állami Számvevőszék reformja egy éve egy helyben topog, az ügyészi és az alkotmánybírósági törvény felülvizsgálatra vár, a közigazgatási bíráskodás szabályai átmeneti jellegűek. Az intézmények egymáshoz illesztése nemcsak koncepciót, elhatározást és sok munkát kíván, hanem a kétharmados törvények megalkotásához szükséges kompromisszumkészséget is. Ebből a szempontból azonban sokkal rosszabb a helyzet, mint 1990 tavaszán. Annak pedig nincs értelme, hogy ne időtálló megoldásokra töreked jünk. Ugyanis hogyha a kompromisszum azt jelenti, hogy elfogadunk az intézmény lényegétől teljesen idegen megoldásokat, ha ily módon azt kockáztatjuk, hogy egy új jogintézmény nem tud magának tekintélyt szerezni, vagy azt nem tudja megtartani, ha az állami gazgatási szervek folyamatosan blokkolják a parlamenti biztos működését, és ehhez a felügyeletüket ellátó szervezetek és személyek
