Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
52 Ezek után az immár magasabb összeget vonják le a dolgozóktól, de a levont pénz ismét eltéved útközben, ezért a Szo lidaritási Alap ismételten viszszajelez, hogy kevés a pénz. A helyzet tűrhetetlensége nyilvánvaló, ezért milliós károkozás miatt 5 cég kapcsán feljelentést tettem. Annak érdekében, hogy a Szolidaritási Alap ne kerüljön veszélybe, a feljelentés tényét a Mon opoly csoport egy sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozta. Itt egy érdekes dolog következett ezután. Rendkívüli mértékben megnőtt a Szolidaritási Alap befizetési oldala, az eddigi 51 – 60%ról 89%ra emelkedett egész június vagy május hónapban. Ezek utá n egy váratlan fordulat, a főügyészség, mielőtt a határozatot kézbesítette, a sajtón keresztül közölte, hogy különösebb dolog nem következett be, nem bűncselekmény, amiben a följelentést tettük, és természetes reagálásként a Szolidaritási Alap májusi csúcs ához képest június"július hónapban az előzetes – már beállott – állapotra, a 60%ra állt vissza. Én úgy érzem, hogy miután több idő telt el, ennek a magyarázata – bár szó szerint az interpellációban ez nincs benne – azért feltétlen megemlítendő. Ezzel, ha tetszik, ha nem, ismételten veszélybe került a Szolidaritási Alap. Kérdésem, amiben választ várok a főügyész úrtól: mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy a dolgozóktól levont összegeket ne lehessen büntetlenül más célokra felhasználni? Második kérdés em: mit szándékozik tenni azon vállalatvezetők ellen, akik prémiumot, jutalmat számfejtenek maguknak, de a munkanélküliek ellátását szolgáló Szolidaritási Alapba nem utalják át a törvényben előírt összeget. Tudom, a Büntető Törvénykönyv módosítása folyamat ban van. Sőt találkoztam már olyan képviselői módosító indítvánnyal, amely ezt a kérdést az adócsalás fogalmába – mintegy kibővítve a járulékcsalást is – be kívánja illeszteni a Büntető Törvénykönyv módosításába. Mindenesetre az előállt állapot – azt hisze m – nem tartható. Gondolom, legfőbb ügyész úr válasza meg fog bennünket nyugtatni a tett lépéseiről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció igen fontos kérdésre hívja fel a figyelmet. Össztársadalmi érdek, hogy a munkanélküliek Szolidaritási Alapjába a szükséges pénzeszk özök befolyjanak. De hadd mondjam, ebben az ügyészség jórészt eszköztelen azért, mert nem az ügyészség az adóhatóság. Én nagyon örülök annak, hogy ez a sikkasztás tárgyában tett följelentés hatásosnak bizonyult, és ennek következtében a munkáltatók nagyobb buzgalommal fizették be az adóhatóságnak a munkavállalói, illetve munkaadói járulékot, de sikkasztás ebben az esetben nem valósult meg, és ezért kellett az ügyészségnek a nyomozást bűncselekmény hiányában megtagadni. A sikkasztás feltételezése egy jogi ko nstrukció félreértésén alapul. A sikkasztást a sikkasztóra rábízott, de idegen dologra nézve lehet elkövetni. Itt pedig nincs ilyen. Hadd indokoljam meg ezt röviden. (15.30) Önöktől is, meg tőlem is havonta levonják a bruttó bérünk 1%át a Szolidaritási Al ap javára. A munkáltató ezt a törvény parancsa alapján vonja le. Tőlem nem kapott ilyen megbízást, nem tudom, hogy önöktől kapotte. Engem nem kérdeztek meg, azt hiszem, önöket sem, hogy ez a levonás eszközölhető. De nem is kell megkérdezni, mert a törvény feljogosítja és egyben kötelezi a munkáltatót a levonásra.
