Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember l5. kedd, az őszi ülésszak 5. napja - A Magyar Köztársaság 199l. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
365 2. pont. A melléklet számaiból például kiderül, hogy a "Közegészségügyi és járványügyi intézetek és feladat" cím alatt az előirányzat 887,6 millió forint volt. A tényszám pedig ennél 553 millió forinttal, azaz 62%kal több. Magyarázatként összesen ennyi szerepel – idézem: – A felfutás döntő többsége az egészségmegőrzési és eg yéb ágazati programok teljesítéséből adódik." Ez az indoklás nem tekinthető kielégítőnek, különösen nem, ha például arra gondolunk, hogy ez az 550 milliós növekmény több, mint amit a humán szolgáltatások, szociális otthonok, napközi otthonok, egészségügyi gyermekotthonok stb. normatív állami támogatására, egyházak, társadalmi szervezetek és magánszemélyek számára összesen kifizetett a tárca. Még ennyi indoklás sem szerepel arra vonatkozóan, hogy mi indokolja azt, hogy az ÁMTSZ dologi kiadásai az Országgyűlé s által előirányzott 669,9 millió helyett miért növekedtek 1 milliárd 49 millió 600 ezer forintra, azaz 57%kal. Különösen hiányzik az indoklás, ha a más célokra fordított pénzzel hasonlítjuk össze ezt a 380 millió forintot kitevő növekményt. Ez az összeg, azaz az ÁMTSZ előirányzaton felüli dologi kiadásai, megegyezik azzal az összeggel, amit a tartósan munkanélküliek támogatására és a hajléktalanság problémájának a kezelésére és tüzelőtámogatásra összesen fordított a tárca. Ez azt is jelenti, hogyha a költ ségvetési előirányzatát csak 20 – 30%kal lépte volna túl a tisztiorvosi szolgálat, akkor az említett szociális célokra 50%kal többet lehetett volna költeni. Az előző két példában említett tisztiorvosi szolgálat és közegészségügyi intézmények esetében együt tesen 834 millió forint volt a túlköltekezés. Nem önmagában azt vitatom, hogy ezen a területen is sok a kielégítetlen szükséglet. Abból kiindulva azonban, hogy nagyon szűkösek az erőforrások, részletes indoklást várnánk arra vonatkozóan, hogy miért éppen p ont ezen a területen növelte előirányzaton felül ilyen kiemelt mértékben a tárca a kiadásait. 3. pont. A pénzbeli összegnél sokkal nagyobb figyelmet érdemel az a jelenség, hogy ahol csökkenés következett be az előirányzatokhoz képest, az éppen az innováció , új ellátási formák, kiemelt szakmai programok támogatása. Tíz egészségügyi szakmai program előirányzata összesen 1 milliárd 353,4 millió forint. Négy program esetében a teljesítés megegyezik az eredeti előirányzattal, csak egy program esetében történt nö vekedés. Öt program esetében pedig az előirányzat jelentős csökkenése következett be, összesen 281 millió forinttal. Ez – az öt program előirányzatát tekintve – közel 30%os csökkentést jelent, egészét tekintve pedig az előirányzatnál 21%kal kevesebbet kö ltött a tárca ezekre a kiemelt szakmai célokra, azaz új tevékenységek, innováció központi ösztönzésére. Így megkérdőjelezhető a szöveges beszámoló azon megállapítása – idézem: "Az egészségügyi szakmai programok esetenként belső forrásátcsoportosítással, kö ltségvetésben megállapított kondíciók szerint teljesültek." Hangsúlyozom, hogy már az eredeti előirányzat is meglehetősen szerény, azaz az ágazat költségvetésének 1%a volt. 4. pont. Az előbbi jelenséggel összevetve különösen vitatható, hogy a Népjóléti Mi nisztérium igazgatási kiadásai viszont jelentős mértékben növekedtek; hogy pontosan mennyivel, az nem állapítható meg. A szöveges beszámoló szerint 40,3 millióval, a táblázat adatai szerint pedig az ebben a rovatban szereplő mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására fordított 400 millió levonása után is a Népjóléti Minisztérium igazgatása 112,6 millióval, az eredeti előirányzathoz képest 27,5%kal növekedett. Összehasonlításként megjegyzem, hogy ezzel a 27,5%os növekedéssel szemben a népjóléti költségve tés egésze az eredeti előirányzathoz képest 5,6%kal növekedett, tehát a valóban szociális és egészségügyi ellátásra fordított pénzekre jutó fajlagos központi adminisztrációs kiadások még az előirányzatokoz képest is jelentősen növekedtek. 5. pont. A kormá nyzati beruházások esetében több mint 1 milliárdot kitevő gép- és műszerbeszerzésről egyetlen mondat, egyetlen részletező adat sincs. Ez a teljesített beruházási összeg 47%a. 6. pont. A pénzmaradvánnyal kapcsolatban csak a maradvány kisebb részét részlete zi a beszámoló. A maradvány 60%át kitevő több mint 1 milliárd forintról – gyógyítómegelőző feladatok pénzmaradványa – nincs bővebb információ.
