Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak

1992. szeptember l5. kedd, az őszi ülésszak 5. napja - Bejelentések: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÓTH SÁNDOR jegyző - ELNÖK (Vörös Vince):

339 biztos hogy átgondolt és jó dolog. Sajnos, aztán később ezt csak részletekben vette magára a

Kormány. Tudniillik az államtitkár asszony indoklását elfogadnám, ha mindent kidobott volna. De miért fogadták el akkor a Szabadság Érdemrendet? Miért fogadták el a Nagy Ferenc által adott

miniszteri elismerő oklevelet? Vagy miért szavazta meg, ha anyagi kérdésekről van szó, a

világbajnokok nyugdíjpótlékát? Hogy lehet ezeket össze

állítani? Hogy lehet rangsort állítani? Hogy

szabad a mai helyzetben is azt mondani, hogy ez elfeledhető, ezzel nem kell foglalkoznunk? Ez az Országgyűlés egyszer azt mondta, hogy rendezni kell az erkölcsi elismerést, nem

kárpótlást, és ne keverjük össze e

zt a kérdést, erkölcsi elismerést. Erre az erkölcsi elismerésre ma

nagyon nagy szükség van, s jó lenne, ha ezt a nagy szükséget szavazatukkal alátámasztanák. Tehát azt kérném, hogy legyen meg a lehetőség, hogy az antifasiszta ellenállás hőseinek

elismerésé

re az Országgyűlés még egyszer módot találjon. Ezért kérném, ne fogadják el a választ.

(Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince)

: Köszönöm. Schiffer János képviselőtársunk nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést:

elfogadjae az államtitkár asszony válaszát? Kérem, szavazzanak!

(Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 125 "igen" szavazattal, 60 ellenében, 12

tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. Bejelentések: ELNÖK (Vörös Vince)

: Képvisel

őtársaim! Most jegyzői bejelentések következnek. Elsőként Tóth Sándort kérem fel. Tóth Sándor jegyző TÓTH SÁNDOR jegyző (olvassa) Az ügyrendi bizottság most a szünetben a főemeleti 37

–

38as számú tanácsteremben

ülést tart. Napirenden: az Országgyűlés 40. §ának értelmezése. A bizottság tagjai szíveskedjenek az ülésen részt venni. Ismertetem Keglevicsh István Regnum Marianumi lelkész meghívóját, amely egy történelmi

eseményre invitál: 1992. szeptember 26án délután 4 órakor a Regnum Marianumtemplom romjain

ál, a Damjanich

utca végén, a Városliget szélén az 1919es szobor eltávolítása után szabaddá vált helyen keresztet és

emléktáblát helyezünk el. Hálát adunk a békében lezajlott megszabadulásunkért Istennek. A 40 év

rengeteg gonoszságáért, amit a meghurcolás

ok éve alatt elviseltünk, engesztelő szentmiseáldozatot

mutatunk be a megbocsátás előlegezett szellemében. Aki képtelen a hálára, annak nincs

létjogosultsága. Ennyivel tartozunk Istennek, aki megkímélt eddig az átalakulásokkal járó pokoli

dolgoktól, amik v

elejárói az ilyennek. Pártpolitikán, mindennemű politikán felülemelkedve, valóban hiteles történelmi eseményt

ünnepelünk itt együtt, vallási, faji, felekezeti, nemzeti hovatartozáson felülemelkedve. Minden

képviselőjét a független magyar Parlamentnek egyfo

rmán baráti szívvel várjuk, világnézeti

felfogásra való tekintet nélkül. Bízunk abban, hogy ettől a nagyvonalú gesztustól nem zárkózik el

senki. Kelt Budapesten, 1992. szeptember14én. ELNÖK (Vörös Vince)

: Most Boros László képviselőtársunkat kérem fel.