Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
32 A törvényjavaslat alapfelfogásában elsősorban ezt az intézményt – és ebben megerősít a törvényjavaslat indokolásának szövege is – elsősorban az ál lampolgár számára szóló rendkívüli jogorvoslati fórumként, eszközként közelíti meg, holott ennél az intézmény több, az intézménnyel foglalkozó szakirodalom és a jogi szabályozás messze túlmutat ezen az állapoton, és amellett, hogy valóban rendkívüli jogorv oslati fórum, legalább olyan fontos, hogy a Parlament, a közigazgatás és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzésnek eszköze és intézménye. (12.40) Ez az elem és ez az alapvonulat ebben a törvényjavaslatban nem jelenik meg határozottan, nem jelenik meg mark ánsan. Gondolni kellett volna talán akkor arra, amikor még olyan jól mentek a dolgok, 1990ben, az Alkotmány módosításakor, hogy az ominózus alkotmányos szakaszban is célszerű lett volna rögzíteni azt, amit egyébként a spanyol törvény is – amely hasonlókép pen bizonyos átmeneti viszonyok között született – tartalmaz, hogy igenis a közigazgatás ellenőrzésének is eszköze az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézménye. Ez a törvényjavaslat határozottan szervezeti jellegű. Huszonvalahány, közel 30 sza kaszból álló törvényről van szó, ebből több mint 16 szakasz szervezeti természetű kérdéseket szabályoz. Valami sajátos érdeklődése van – úgy látszik – a jogalkotásnak a szervezeti irányultságú problémák rendezéséhez, és kevésbé bontja ki a valóban tartalmi kérdéseket a törvénytervezetben. Ahol nem kellene bőbeszédűnek lenni, ott bőbeszédű, például a mentelmi jog esetében, ahol elég lett volna annyit hivatkozni az Alkotmányra, illetőleg a képviselők jogállására vonatkozó törvényre, hogy ennek a szabályai az irányadóak, ehelyett több szakaszban kifejti és ismétli a mentelmi jogra vonatkozó szabályokat. Felmerül az a kérdés, hogy pontose ez a kifejezés, hogy állampolgári jogok országgyűlési biztosa, nem lett volnae helyesebb emberi és állampolgári jogokról be szélnünk. Ez nemcsak elméleti felvetés, nemcsak egy jogelméleti dilemma megjelenítése ebben a vitában, hanem ennél többről van szó, hiszen az alkotmányos jogok terrénumához nemcsak az állampolgári jogok, hanem emberi jogok is tartoznak, sőt nemzetközi vona tkozásai is vannak ennek. Elhangzott, hogy küszöbönáll az emberi jogok európai egyezményének magyarországi becikkelyezése, ezzel kapcsolatosan az Európai Emberjogi Bizottság és az Európai Emberjogi Bíróság joghatóságának elismerése, amely nemcsak azt követ eli meg tőlünk, hogy a nemzetközi egyezmény tételeit alkalmazzuk, hanem bizonyos szempontból azt is megköveteli, hogy a nemzetközi bíróság, európai bíróság joggyakorlatát is alapul vegyük az elbíráláskor. Tehát mindezek szélesebb értelemben vetik fel az em beri jogok kérdését. A másik vitapont, amelyben a törvényjavaslat előkészítésével, koncepciójával vitatkoznunk kell, az, hogy nem világos – és ebben is segített volna a miniszteri expozé ", nem világos az, hogy ez az új jogintézmény hogyan illeszkedik a má r meglévő jogvédelmi intézményrendszerhez. És itt számos átfedésre nyílik alkalom. El kell hogy mondjam, hogy ha bizonyos jogvédelmi intézmények között konkuráló hatáskörök alakulnak ki, az bizonyára az intézmények eredményességét és hatásfokát lerontja. D e azt is hozzá kell tennem, hogy az állampolgári jogok biztosának intézményével nem feltétlenül kell kiváltani más jogvédelmi intézményeket. 1990. október 1je óta sok minden változott és változóban van. Ezekre a változásokra azonban a javaslat ebben az ál lapotában nem reflektál. Nem reflektál arra, hogy időközben – ez elhangzott – a 24. szakasza a törvénynek értelmét veszítette a törvényességi óvás megszűnésével, nem tisztázza a viszonyt a felülvizsgálati kérelemhez, olyan előzetes kontrollt, alkotmányos n ormakontroll kezdeményezését teszi lehetővé az állampolgári biztos számára, amelynek meglétét maga az Alkotmánybíróság kritizálja és vitatja. Tehát ezeket a pontokat sokkal inkább harmonizáltabban kellett volna előterjeszteni a törvényjavaslatban. Ami az e gyes intézményeket illeti, alapvetőnek tartom az Országgyűlés és az állampolgári jogok biztosa közötti kapcsolatot és viszonyt. Részben az Országgyűlés által létrehozott szerv, de
