Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2977 1. Igaze , hogy az Állami Biztosítási Felügyelet olyan biztosítási rendszert kíván bevezetni, amely adott esetben pótdíj formájában visszamenőleg bünteti a kötelező biztosítási szerződésben álló gépkocsitulajdonosokat? 2. Véleménye szerint hozhate ilyen utólagos büntető szankciót egy hatósági jogkörrel fel nem ruházott intézmény, és alkotmányos eljárásnak tekintie ön ezt? 3. Nem tarte attól, hogy ennek a rendszernek a bevezetésével növekedni fog a baleseteket nem vállalók, illetve a baleseti helyszínt elhagyók s záma, ideértve a cserbenhagyást is? Várom válaszát, miniszter úr. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter urat, hogy a kérdésre adja meg a választ. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügymi niszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy nem autózik eleget, mert akár a fővárosban, akár az országutakon autózik, nem úgy néz ki, mintha a recessziótól teljesen kimerült, hosszú autósorok állnának mindenfelé, és elég n agy a forgalom. Tegnap Erdélyből jöttem haza a 4es úton, és meg kell mondanom, hogy végig zsúfolt volt, annak ellenére, hogy éppen recesszió által sújtott gépjárművezetők ültek minden kocsiban. Ami a kérdést illeti: a gépjárművel másban vagy másnak okozot t kár megtérítését nem lehet a véletlenre bízni, például arra, hogy a károkozó rendelkezike megfelelő anyagi háttérrel vagy sem. Ezt a kárközösséget, tehát aki megtéríti ezeket a károkat, a gépjárműtulajdonosok alkotják, a károkozók miatti terhet a gépjá rműtulajdonosoknak kell viselniük. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszerét 1991. július 1jétől vezettük be ismét. A szabályozás egyelőre kormányrendeleti szinten van, de tervezzük, hogy a biztosítási törvény keretében, illetőleg azzal egy időben a jövő évtől törvényerőre emeljük ezt a szabályozást. 1991ben a Kormány rendeletében meghirdetésre került 1993. január 1jei hatállyal a bonusmalus rendszer, vagyis az, hogy a másnak kárt nem okozó vezetők díjkedvezményt élveznek, és a károkozók t öbb díjat fizetnek. Összességében a gépjárműtulajdonosok terhe ettől nem nő, csak eloszlása lesz más: a kárt okozó vezetők többet, a balesetmentes vezetők kevesebbet fizetnek. (14.30) Ez ösztönöz a balesetmentes vezetésre, és ami ugyancsak fontos: véget v et annak az össznépi játéknak, hogy a cascobiztosítást büntetés nélkül, egy betétlap átadásával kötelező biztosítási kártérítésként tüntessék fel. Az elmúlt három évben megsokszorozódott kárkifizetések mögött részben a külföldről behozott roncsautók kötel ező gépjárműfelelősségbiztosítás terhére történő felújítása állt. Jogos erre az a válasz, hogy fokozott ellenőrzéssel szűrjék ki az ilyen eseteket a biztosítók. Ez részben megtörtént, részben folyamatban van. Minden autó mellé azonban nem állíthatnak elle nőrt. A civilizált országokhoz hasonlóan ezért olyan automatizmusokat kell beépítenünk, amelyek ezeket a nem kívánt jelenségeket visszaszorítják. Ilyen a bonusmalus rendszer, amelynek 1993. január elsejei bevezetését 1991ben az indokolta, hogy a Kormány úgy vélte – és jogosan vélte – , hogy erre az időpontra – tehát 1993. január elsejére – lesznek olyan bázisadatok a biztosítóknál, amelyek alapján a károkozás egyértelműen regisztrálható, tehát a jól vezetőket, balesetmentesen vezetőket lehet jutalmazni és a rosszul vezetőket lehet nevelni – ha szabad így fogalmaznom. Ezt a rendszert tehát az 1991. július 1jén hatályba lépett kormányrendelet hirdette meg. A kormányrendelet meghirdetésekor a biztosítottak széles körű tájékoztatást kaptak arról, hogy a kötele ző gépjárműfelelősségbiztosításnak szerves része a bonusmalus rendszer.
