Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
2961 Az Alkotmánybíróság döntése természetesen az általános kinevezési jogkörre vonatkozik, és nem azokra a törvényekre, amelyeket külön törvény ad a köz társasági elnöknek. Teljesen egyértelmű, hogy közjogilag igen jelentős különbség van, mondjuk, egy miniszter kinevezése esetén és egy önálló, független intézmény élére történő kinevezés esetén. (12.00) Az Alkotmány is egyértelműen fogalmaz ebben, azt mondj a, hogy a köztársasági elnök dönt más jogszabállyal a hatáskörébe utalt ügyekben. A dönt szót aligha lehet úgy értelmezni, hogy nem dönt, nevezetesen nincsenek jogosítványai. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően döntött, és azt mondta, hogyha veszélyeztet i valamiféle fejlemény a demokratikus alaprendet, akkor a köztársasági elnök úr jogosítvánnyal rendelkezik, nevezetesen megtagadhat kinevezést, felmentést. Ezzel a jogosítványával élt – még egyszer mondom – a köztársasági elnök úr. Ugyanez az alkotmánybíró sági ítélet állapította meg azt, hogyha zavarok vannak a magyar közjog rendszerében, ezt a köztársasági elnök úr úgy is enyhítheti, ha jogszabályt kezdeményez. Ez az alapja ennek a mostani kezdeményezésnek. Én azt hiszem, hogy érdemes volna komolyan megfon tolni ezt a javaslatot, mert valóban közelebb léphetnének a problémák feloldása felé. Ha vissza tudnának önök térni a konszenzus elvéhez, amelyet '90ben messzemenően képviseltek, akkor megtalálnánk itt a megoldást, vagy a köztársasági elnök úr A- vagy Bv erziójával, vagy javasoljanak jobb C, D- és egyéb verziókat. Meg fogjuk vitatni, és megnyugtató döntést fogunk majd erről hozni kétharmados többséggel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Or szággyűlés, most kétperces reagálások következnek. Megadom a szót Szabad György elnök úrnak. Felszólaló: Szabad György (MDF) SZABAD GYÖRGY (MDF) Tisztelt Képviselőtársaim! Tölgyessy Péter fejtegetésének két pontjához szeretnék hozzászólni két perc időkere ten belül. Az egyik történelmi, a másik aktuális vonatkozású. A történelmi vonatkozás az államfő hatalmi jogosultságaival kapcsolatos kérdés. 1849 tavaszán, amikor Kossuth kormányzóelnöki ideiglenes megbízatást kapott az Országgyűlés többségi döntése alap ján, akkor ő a rendkívüli helyzetre való tekintettel bizonyos végrehajtó hatalmi jogosultságokat igényelt. A színfalak mögötti elég heves alkotmányjogi küzdelem után 1849. – ha jól emlékszem – május 8án egy levélben fordult a képviselőházhoz, és felsorolt a – akkor már a színfalak mögötti megegyezés birtokában – ezeket az igényelt jogosultságokat. Azzal azonban, hogy államfőként ezeknek gyakorlása kapcsán parlamentáris felelősséget vállal. Azt hiszem, ez egy olyan mozzanat, amit nagy felkiáltójellel kell fe lidéznünk. A másik egy aktuálpolitikai észrevétel. Tölgyessy Péter teljesen jogosan szólt arról, hogy helytelen lenne bármilyen ismeretközlés kívánása a közszolgálati médiumoktól a kritika joga nélkül. Fordítsuk meg ezt a tételt. A kritika jogának gyakorlá sa a médiumokban a megfelelő ismeretek közlése nélkül hasonlóképpen súlyos megrázkódtatások forrása lehet. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Dénes János független képviselő úrnak. Felszólaló: Dénes Já nos (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Tölgyessy Péter SZDSZes képviselő úr Csengey Dénes szellemét megidézve rendkívül tömören ki tudta fejezni a lé nyeget. Elmondotta,
