Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
2953 Borzasztóan örül ök Salamon László megjegyzésének – remélem, hogy utolsó mondatait az újabb igazságtételi törvények kapcsán is érvényesíteni fogja a koalíció. Legjobb meggyőződésem szerint szükség lesz rá… Ami pedig az alkotmányos aggályokat illeti ebben a néhány pontocská t magában foglaló törvényjavaslatban: kérem szépen, azt hiszem, órákig el lehetne vitatkozni – és én erre utaltam – , hogy egy országgyűlés bizottságának nem ügydöntő hatáskörrel való felruházása most mennyire ütközik a magyar Alkotmányba, vagy mennyire nem . Tisztában vagyok azzal, hogy a mi felfogásunk a koalíció alkotmányos felfogásával sok mindenben nem találkozik – különösen abban a tekintetben nem találkozik, hogy a végrehajtó hatalmat úgy próbálják lerendezni a hatalmi ágak rendszerében és a hatalmi ág ak megosztásának rendszerében, ahogy az ma már Európában nem nagyon működik. Sokkal bonyolultabbá váltak a mechanizmusok, és ebbe megítélésem szerint alkotmányosan beleférne például, ha az Országgyűlés ezt törvényben határozza meg, hogy például a kulturáli s bizottság kétharmados többségének véleménye alapján dönthetnének a hatalmi ágak más elemei. Ez nem Istentől elrugaszkodott alkotmányos megoldás! Mindjárt hozzáteszem, hogy nekem is szimpatikusabb a Bmegoldás, de egyszerűen arról van szó, hogy ez az ügy nem ezeken a kérdéseken áll vagy bukik – ezt mindannyian nagyon jól tudjuk, tisztelt Országgyűlés! Ezért az időtakarékosság miatt jó, ha ezzel a helyzettel szembenézünk, és nem megyünk bele – én csak erre céloztam – valamifajta hosszas jogi eszmefuttatásba . Mindannyian tudjuk, hogy nem erről van szó. Azt hiszem, hogy a közvélemény, a Televízió dolgozói sem ilyenfajta kérdések elemezgetését várják tőlünk. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Antall József minisztere lnök úr kért szót. Kérem… Felszólaló: Dr. Antall József miniszterelnök ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Tisztelt Ház! Nem feltétlenül szóltam volna, de úgy látom, hogy Gál képviselő úr nagyon nagy kitekintést akar tenni az európai és a magyar jogfejlődés ben – két és fél órában jelölte meg. Én azt hiszem, neki is hasznára vált: nem olyan sokszor hallotta ezeket a vitákat egy parlamentáris rendszerben, hogy ez ne vált volna hasznára. (Derültség a jobb oldalon.) A másik – szellemesnek szánt – megjegyzése a h elytartótanácsra és az európai jogfejlődésre vonatkozott, kétségesen. Alkalmas időben rendelkezésre állok egy olyan vitában, egy olyan konferencián, ahol végre összehasonlítjuk a mai alkotmány- és kormányzati rendszert az európai jog- és kormányzati rendsz errel: akkor nem fognak csacska tanulmányok születni a Parlamenten kívül, amelyek afféle politikai mikiegerekbe oltott intimpistik megjegyzései alapján születtek a legutóbbi időben… (Derültség a jobb oldalon.) …, és ahol kormányzati kérdéseket úgy próbálna k beállítani, mint hogyha Magyarországon valami ósdi, múlt századi vagy még annál is régebbi kormányzati rendszer lenne. A magyar kormányzati rendszer a közösen elkészített Alkotmány alapján pontosan lefedi a legmodernebb alkotmányos és kormányzati rendsze rt, a gazdasági kabinettől kezdve számos intézményünkig. Úgyhogy nagyon kár, ha egyesek úgy állítják be, mintha itt valamilyen elmaradott kormányzati rendszerről kellene vitatkozni, ami nem felel meg az európai normáknak. Mintha Európában parlamentek kormá nyoznának! Kérem, Franciaországban a negyedik köztársaság pontosan ebbe bukott bele, hogy a parlament olyan feladatokat vállalt magára, amik nem parlamenti kérdések. Tessék megnézni a jól működő parlamenteket, hogy azok milyen pontosan választják el ezeket a kérdéseket! Ettől még kritizálhatja a Parlament a Kormányt – természetes dolog! De egyszer érdemes ezt a vitát lefolytatni, pláne, amikor az Európai Közösséghez csatlakozni akarunk – mert nagy zavarok fognak utódainknál bekövetkezni, ha nem készülünk fö l erre időben, és nem végezzük el ezt a munkát. Ami a helytartótanácsot illeti: egy fél mondatban utaltam arra – amit bizonyára jogtörténeti tanulmányai során nagyon pontosan megtanult – , hogy az európai és a magyar jogfejlődésben a