Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
2900 A válsághelyzet, mint bizonyítási teher nélküli nyilatkozat, nem fogadható el törvényes feltételként. Mert egyrészt az indokok végtelen számúra emelésével lehetővé teszi az indok nélküli terhességmegszakítást, ami az Alkotmánybíróság határoza ta szerint alkotmányellenes. Nyilvánvalóan abból az okból, hogy az állam életvédelmi kötelezettségének feltételei a törvényben nem biztosítottak. Ugyanezen okból nem fogadható el a bizonyítási teher nélküli nyilatkozat, mint feltétel. Itt jegyzem meg, hogy a törvényjavaslat valami olyat talált fel a válsághelyzet meghatározásával, mely talán nemcsak a magyar jogalkotásban, hanem a világon is minden bizonnyal egyedülálló. A Bváltozathoz tartozó 12. § (6) bekezdés szerint a válsághelyzet testi, lelki vagy társadalmi ellehetetlenülés miatt veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. A törvényjavaslat 6. § (1) bekezdés d) pontja ezt a magzatra nézve veszélyes helyzetet a magzat elpusztításával kívánja megoldani. Képviselőtársaim belátásár a bízom, hogy kívánnake tettestársak lenni az efféle – idézőjelben mondom – "jogalkotásban". Negyedik kérdés. A törvényjavaslat a 7től 12. §ig bezárólag – bármennyire sem fogadták el az idevonatkozó, erre utaló javaslatomat a minisztérium képviselői – e ljárási szabályokat tartalmaz. A 7. § (1) bekezdés kiemeli az eljárási szabályok hatálya alól, mivel máshol sem szabályozza, szabályozatlanná teszi az egészségi okot. Vajon biztosíthatóe ez esetben az állam életvédelmi kötelezettsége? Ennél a kérdésnél ne m mehetünk el szó nélkül az egészségi ok szabályozatlansága mellett. Az említett törvényhely azt jelenti, hogy egészségi ok fennállása esetén nem kell kérőlap, ki tudja, talán a családvédelmi szolgálathoz sem kell menni, minden teljesen kontroll nélküli. F igyelembe véve, hogy a bizottsági vita során a minisztérium képviselője a feltételek közokirattal történő igazolását, valamint az anyagi érdekeltség kizárását célzó javaslataimat a reklámozás tilalma kivételével mind elutasította, könnyen átlátható, hogy a 32 éve, 1956 óta működő, egyesek számára jól jövedelmező abortuszipar feltételei továbbra is biztosítottak. Jobbágyi Gábor írt erről a HVG hasábjain 1991. október 5én. Ötödik kérdés. Hiányzik az eljárási szabályokból, hogy vajon ki állapíthatja meg a tör vényes feltételek fennállását. Ennek fényében különösen fontos lenne, hogy az eljárás során valamennyi érintett, a család képviseletében az anya és az apa, a társadalom és a legérintettebb, a magzat érdekei is képviseletet nyerjenek. A Polgári Törvénykönyv előírja a gondnok kirendelését arra az esetre, ha születése előtt a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn. Ennek alapján vajon törvényesnek nevezhetőe a gondnok mellőzése az eljárás során? Hatodik kérdés. Az Alkotmánybíróság hatá rozatának indokolása kifejti – idézem – "az állam általános és objektív szempontjaiból következően a szubjektív alapjog által védett körön túlmenően is meghatározhatja ugyanazon alapjog objektív, intézményes védelmi körét. Ez a helyzet például akkor, ha eg y szabadságjog egyéni gyakorlása nem látszik veszélyeztetettnek, az esetek összességében azonban az alapjog által garantált szabadság vagy életviszony intézménye kerül veszélybe." Idézet vége. Majd egy példa következik arról, hogy egyes kisajátítások ugyan lehetnek törvényesek, de – idézem – "bizonyos szám fölött és rendszeresség mellett a tulajdon intézményét veszélyeztetik. Hasonló a helyzet az élethez való joggal." Idézet vége. Vagyis az élethez való jog az egyes ember esetében érvényesül, az egyes terhe sségmegszakításokat a hatályos jogszabályokban foglalt keretek között végzik, mégis a terhességmegszakítások nagy száma és rendszeressége általában veszélyezteti az ember élethez való jogát. Megkérdeztem a legfőbb ügyész úr büntetőhelyettesét, tőle tudom, hogy 1988 – 89 – 90ben egyegy, 1991ben három esetben indult büntetőeljárás tiltott magzatelhajtás miatt. Mint ismeretes, a magzatelhajtás a Büntető Törvénykönyv 169. §a szerint bűntett, illetve bizonyos esetekben vétség. A legális terhességmegszakítás a ki vétel. Tavaly ez a kivétel 90000 esetben fordult elő. Ítéljék meg, hogy a három tiltott magzatelhajtás mellett a 90 000 kivétel
