Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
2897 Az előttünk álló javaslat nem szakít azzal az alapkoncepcióval, hogy az abortusz engedélyezése kivét eles, a terhességmegszakítás tehát alapvetően büntetendő cselekedet. Ezért a terhes nőt, ha ilyen eszközhöz folyamodik, bűnösnek tartja. Az előttünk álló tervezet nem egyértelmű abban, hogy a családvédelmi szolgálat munkatársa a terhesség első tizenkét het ében a nő kérelmét megtagadhatjae. A "súlyos válsághelyzet" kifejezés arra utal, hogy csak bizonyos, különös, súlyos krízis esetén indokolható az abortusz iránti kérelem. Szükséges tehát a törvényben rögzíteni, hogy kizárólag a nő állapíthatja meg a válsá ghelyzet fennállását. A műtét előtti kötelező tanácsadás pszichológiai nyomást jelent a műtét előtt álló nőre. A családvédelmi szolgálat szerepe helyett az orvos tájékoztatási kötelezettségét kell elfogadni. A személyi jogok védelme érdekében biztosítani k ell, hogy a terhességmegszakításban közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terhelje. (17.10) A bűncselekmény következményeként felmerülő abortuszkérelemhez reálisan csak a feljelentésről szóló okirat követelhető meg. Megengedhetetlen, hogy azt a nőt, akinek a kérelmét véglegesen elutasították, veszélyeztetett terhesség címén gondozásba vegyék, ha azt egyébként a valós egészségi okok nem indokolják. A terhesség megszakításának költségei utólag legyenek kivethetők, amelyet két esetben a társadalom biztosítás fedezzen. Az egyik a szociális rászorultság, a másik: egészségi okokkal indokolt abortusz. Egészségi oknak kell tekinteni, ha a minisztérium által engedélyezett méhen belüli fogamzásgátló eszköz használatának tartama alatt jött létre a terhesség . A tablettákkal való hasonló kudarc itt sem igazolható. A gyermek nevelése, anyagierkölcsi támogatása – ahogy azt már korábban elmondtam – , a fizetett anyaság, a lakáshoz jutás segítsége, a gyermekáldás fogadására a maximális anyagi gondoskodás és segíté s minimálisra csökkenti a vetélések számát. Az az elhanyagolható számú nő, aki nem akarja semmi körülmények között vállalni a gyermeket, mert nem szereti, mert a karrierje függ tőle, nem is érdemli meg, hogy gyermeke lehessen. Az majd sírjon idős korában, amikor nem lesz, aki egyetlen jó szót hozzá szóljon! A csecsemőgyilkosságok megelőzése céljából pedig szerintem üdvös lenne egy régi szokás követése: az elmúlt évtizedekben, századokban a kolostorokban volt kijelölve egy hely, a nem kívánt gyermekeket oda elhelyezték. Ki kellene jelölni most is egyházi, állami intézményeket – csecsemőotthonok, szülőotthonok, rendőrség és a többi – , hogy a titokban szült gyermekeket oda, név nélkül, élve elhelyezhessék. Ezek a gyermekek és akikről az anyák a születés után rö gtön lemondanak, a hosszú, bürokratikus eljárás nélkül sürgősen örökbe adhatók legyenek. Sok ezer nő, család óhaja, vágya teljesülne így a gyermek fogadásához. Végül: isten őrizz: ha az első anya a szigorítás megszavazása, illetve egy illegális abortusz kö vetkezményeként meghalna, a már élő, esetleg árván maradt gyermekei az égre kiáltani és vádolni fognak – én is. Mentsen meg tőle a Teremtő és a Parlament! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kis taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Fodor András Attila a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF) FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Szeretném én is mondani, hogy 7915től 7948as számig módosító indítványokat nyú jtottam be, melyeket képviselőtársaim is támogattak – és néhány kapcsolódó indítványt is. Én nem fogom mindig mondani, hogy melyik módosító indítványomról beszélek, de ezekről kívánok szólni, és egyúttal szeretném jelezni, hogy beszédem befejezése után sze retnék még
