Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
2885 nélkül rohamosan romlik, s a halogatás okozta veszteségek viszszapótlása, elle nsúlyozása többszörösen többe kerül majd, mint az állaguk időbeni pótlása. Az ország sportlétesítményeinek mintegy 70%a önkormányzati tulajdonban van, a többi 30% viszont a magyar sport egyik legégetőbb gondját jelenti. Indítványunk célja kettős: egyrészt törvényi úton kívánnánk biztosítani, hogy az állami tulajdon elidegenítése, illetve privatizációja során a sportlétesítmények továbbra is megőrizzék eredeti funkciójukat. Ezért azt javasoljuk, hogy – az önkormányzati tulajdonban lévők kivételével – a spor tegyesületek tulajdonba kapják mindazokat a létesítményeket, amelyeknek 1992. december 31én kezelői vagy használói voltak. A tulajdonba adás biztosítja, hogy a vállalatok privatizációja után is megőrizzék a létesítmények eredeti rendeltetését, és lehetővé teszik egyben, hogy a sportegyesületek jövőbeni és jelenlegi tartozásainál jelzálogként is szolgáljanak. A felgyülemlett közterhek és közműhátralékok elengedése nem volna szerencsés megoldás, mert ez arra ösztönözné az egyesületeket, hogy további tartozás okra tegyenek szert. Ezért a probléma kezelésére kétféle megoldást javaslunk. Az Avariáció, Aváltozat szerint a sportegyesületek az önkormányzatok elbírálása alapján egyszeri támogatásban részesülnének adósságaik kifizetésére. A céltámogatás fedezetét a szerencsejáték alap biztosítaná. Mivel javaslatunk szerint a céltámogatásban csak az úgynevezett kis egyesületek részesülnének, melyek a központi költségetésből egyéb célzott támogatásban nem részesülnek, ez az összeg a szerencsejáték alap 1992. évi 4,2 mi llárd forint bevételéből mindössze 300 millió forintot jelentene. Csak megjegyezni kívánom, hogy Európa legtöbb országában a szerencsejáték bevétele biztosítja a sport működését. Dániában például kétharmad részét sportra, egyharmad részét szociális célra f ordítják. (16.10) Természetesen tisztában vagyunk azokkal a feszítő gondokkal is, amelyek a célzott állami támogatásban részesülő kiemelt sportegyesületeket nyomják. A nagy egyesületek helyzetének rendezésére is meg kell találni az illetékes hatósá goknak, állami szerveknek a megoldást, mert ezen múlhat a magyar sport 1996os atlantai olimpiai játékokon való szereplése. Csak a céltámogatási összeg nagyságrendje miatt szól képviselői indítványunk a kis egyesületekről. A másiknak, a Bváltozatnak nincs pénzügyi vonzata. A Bváltozat szerint a köztartozások feljegyzésre kerülnének jelzálogként a sportegyesületek tulajdonába adott ingatlanok terhére. S addig, amíg a sportlétesítményt kizárólag sportcélra használják, addig a köztartozást behajtani nem lehe tne. Abban az esetben, ha a sportlétesítményt értékesítik, vagy nem sportcélra hasznosítják, úgy a fizetési kötelezettség feléled, és érvényesíteni kell a feljegyzett jelzálogkövetelést. Ez a megoldás a létesítmények sportcélra történő felhasználásának ga ranciáját is elősegítené. Tisztelt Képviselőtársak! Önálló képviselői indítványunk tulajdonképpen azoknak az égetően sürgős gondok egy részének a megoldására tesz javaslatot, amellyel mindazok, akik a sporttal közvetlenül foglalkoznak, naponta találkoznak. Kérem képviselőtársaimat, támogassák önálló indítványunk napirendre tűzését, mert meggyőződésünk szerint abban valamennyien egyetértünk, hogy meg kell menteni a versenysport mozgalmat. Meg kell menteni azért, mert az ifjúság testedzésében, nevelésében a s portegyesületeknek kiemelkedő és mással nem helyettesíthető szerepük van. S meg kell menteni azért is, mert a fiatalok versenysportjára, az utánpótlás nevelésére épülő élsport azon kevés nemzeti eredményeink közé tartozik, amely a világ élvonalában van, am ely egyértelműen nemzeti s az ország presztízsét növelő teljesítmény. Kérem támogatásukat, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal
